Ma már szinte mindent a mobilunkon csinálunk, miért ne indíthatnánk el a fűtést is arról?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A kulcsszó: WiFi-s termosztát

Hagyjuk a több százezer forintba kerülő bonyolult és drága rendszereket, mert a legtöbb ember annyit nem hajlandó fizetni egy kis extra tudásért. Legyünk őszinték, nem is feltétlenül ér meg annyit.

De ha egy egyszerű termosztát cserével sokat okosíthatsz az otthoni fűtésrendszereden, akkor az megérhet kb. 20 ezer forintot, ugye?

A Computherm egy nagyon elterjedt szobatermosztát, és ennek a gyártónak az egyik modellje egy nagyon modern kialakítású, jól kinéző termosztát, aminek vezérlése érintőképernyőről történik, valamint a termosztátot felcsatlakoztathatod az otthoni WiFi hálózatodra, így mobilapplikáció segítségével a mobiltelefonodról vagy táblagépedről is hozzáférhetsz.

Milyen előnye van a mobilos hozzáférésnek?

Alapvetően a szobatermosztátot elég ritkán nyomkodja az ember, hiszen általában be van állítva egy hőfok ami számunkra komfortos, vagy egy előre elkészített programozás alapján a beállított időpontokban váltja a kívánt hőmérsékletet.

De akkor minek a mobilos hozzáférés? Egyrészt kényelem, másrészt takarékosság, harmadrészt pedig a megnyugvás miatt. Kényelmes, mert ha szeretnéd megnézni, hogy hány fok van a szobában, akkor elég a telefonodhoz nyúlni, és nem kell emiatt felállnod. Mivel a WiFi hálózatra csatlakozik a termosztát, ezért nem csak otthonról tudsz rácsatlakozni a telefonoddal, hanem interneten keresztül a világ bármely pontjáról, ahol van internet. Szóval ha az előre beállított program szerint mondjuk délután 4 órakor elindul a fűtés, hogy mire hazaérsz a melóból, legyen otthon kellemes meleg, de közbejön valami, és a család csak este 8-ra ér haza, akkor távolról egyszerűen átállítható a fűtés, így nem megy feleslegesen a kazán 3-4 órán át. Ha pedig elmész mondjuk síelni vagy bármi egyéb okból hosszabb ideig nincs otthon senki, akkor szintén megnyugtató, hogy távolról is rá tudsz nézni, hogy működik-e a fűtésed, illetve tudod, hogy hány fok van otthon.

Te vennél ilyen okostermosztátot?

Az RTL Klub legtöbb műsorát online visszanézheted bármikor az RTL Most-on (www.rtlmost.hu). Egy apró trükkel pedig akár a reklámokat is elkerülheted.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Online kevesebb a reklám

Tegnap este adták a nagyon sikeres Mi kis falunk legújabb részét a TV-ben. Ha ott nézted, akkor a kb. perces részt közel egy óra alatt nézhetted meg. Filmbemutatókkal együtt minimum 10 perc reklám garantált.

Ezzel szemben ha utólag nézed meg az RTL Most-on keresztül, akkor sokkal kevesebb a reklám, kb. fél-egy perc. Természetesen ez a különbség nem csak a Mi kis falunknál jelentkezik, hanem a Barátok közt-től kezdve az összes olyan műsorig, amit az RTL Most-on is megtalálsz.

Ez már önmagában eléggé meggyőző érv az online változat mellett, de egy apró trükkel akár ez a kevés reklám is tovább csökkenthető vagy akár megszüntethető. Hogyan? Ha a táblagépre szánt RTL Most applikációt nézed, nem pedig böngészőből indítod a filmet. Tapasztalatunk szerint az applikációban még a webes felülethez képest is jóval kevesebb reklám van, így érdemes lehet az RTL Most applikációt választani.

Hogyan kell telepíteni?

Ha androidos táblagéped van, akkor a Google Play áruházban keress rá az RTL Most applikációra, ha pedig iPad-ed van, akkor ugyanezt tedd meg az AppStore-ban. Innen mindkét esetben egyszerűen indíthatod a telepítést. Természetesen mindkét áruházból ingyenesen tölthető le az alkalmazás.

Te használod az RTL Most-ot?

Sokféle díjazás vagy ha úgy tetszik, árazás létezik. Van, aminek van konkrét ára (pl. a legtöbb termék, vagy szolgáltatás), és van, aminél a vevőre van bízva, hogy mennyit is ér meg neki valami (pl. borravaló vagy adományok).

Ez utóbbi népszerű az interneten, például a múlthéten kitárgyalt YouTube-erek körében is.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A kulcsszó: donate

Sok esetben valamiért egyszerűen nem lehet csak úgy pénzt kérni, vagy meghatározni az értékét. Ilyenkor jól működik az adományozási rendszer. A "donate" szó adományozást vagy adakozást jelent. A lényege, hogy ilyenkor a "szolgáltató" nem kér pénzt a szolgáltatásáért (pl. egy szoftvergyártó az elkészített szoftverért, vagy egy YouTube-on népszerű videós a videóiért), de a működéséhez és megélhetéséhez természetszerűleg pénzre van szüksége. Ekkor jön a lehetőség, hogy azok a fogyasztók, akik az adott szoftvert használják vagy YouTube-ert nézik rendszeresen, fizessenek adomány formájában annyit, amennyit szeretnének, amennyire lehetőségük van, vagy amennyit számukra megér az adott dolog. Természetesen ez a két terület csak kiragadott téma volt, a sort lehetne folytatni, mert számos más esetben is fordulhat elő adományozási rendszer.

Miért adna pénzt bárki önként?

Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy hogyan működik egy klasszikus kereskedelmi televízió, és hogyan egy YouTube-er. A kereskedelmi televízió reklámok értékesítéséből bevételre tesz szert, és ebből a pénzből tudja fizetni a különféle műsorok elkészítésének a költségeit. A stúdiótól a műsorvezetőkig/színészekig mindent, beleértve a drága technikákat és a háttérmunkákat is. Ezzel szemben egy YouTube-er elkészíti a saját videóját (jó eséllyel nincs mögötte stáb, bár nemzetközi nagy YouTube-erekél már ilyen is előfordul). Ezeket a videókat profi vagy fél profi kamerákkal rögzítik, többféle objektívvel, figyelnek a fényekre, és bizony egy jó minőségű videó megvágásához sem elég egy 100 ezer forintos számítógép, ahogyan egy profi videóvágó program sem olcsó. Szóval egy csomó működési költsége van, ráadásul rengeteg időt vesz el a videók készítése, így valakinek ez kvázi a munkája, tehát még egy fizetésnek is lennie kellene valamiből.

Kb. ugyanez a helyzet a másik példánkkal, a szoftverekkel. Pl. a Microsoft abszolút kereskedelmi alapon fejleszti a szoftvereit, hiszen a Windows és az Office is egy drága program, így a fejlesztési költségeket és a nyereséget ő a bevételeiből fedezi. Vannak viszont olyan szoftverkészítők, akik ingyen adják a szoftverüket, viszont működési és fejlesztési költségük nekik is vannak. Ilyen szoftver például a nagyon népszerű VLC Player.

Namost, ha senki sem adományoz ezeknek a cégeknek/embereknek pénzt, akkor egyértelmű, hogy előbb-utóbb nem fogják tovább készíteni a videókat vagy leállnak a szoftverfejlesztéssel, hiszen nem fogják tudni miből finanszírozni. Így hát aki elégedett, az lehetősége szerint fizethet egy kicsit, így hozzájárulva, hogy hosszútávon megkapja amire vágyik.

Mennyit érdemes adni?

Ez abszolút változó. Mivel adományról van szó, ezért kvázi önkéntes a döntés, és mindenki annyit ad, amennyi neki belefér. De nem nagy összegekre kell gondolni, pár száz forinttól 1-2 ezer forintig terjed leggyakrabban ez az összeg, persze lehetőség van többet is adni, de ez tényleg saját döntés kell legyen.

Korábban hallottál már erről a típusú adományozásról?

33 éves vagyok. És a mai fiatalokról fogok írni, pontosabban az ő szokásaikról. És nem, nem magamról, mert ahhoz én már öreg vagyok. Durva? Az. Miről lesz szó? Alapvetően tartalom fogyasztási szokásokról, pontosabban összehasonlítjuk, hogy mit csinálnak másként, mint azt a hagyományos értelemben megszoktuk. Fontos, hogy nem rosszabbul csinálják vagy jobban! Csak másképpen!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A technika az oka mindennek

Hogy jön egyáltalán a mi szakmánkhoz a fiatalok viselkedése? Mert alapvetően minden korban a fiatalok az adott kor technikai lehetőségeit sokkal inkább használják és értik, mint az adott korszak idősebb tagjai. És ahogyan a mi szokásainkat sem feltétlenül értették a szüleink, ugyanúgy biztos vagyok abban, hogy a Ti fiatalkori szokásaitokat sem feltétlenül értették a Te szüleid vagy nagyszüleid. És a mostani fiatalok szokásait sem értik meg a mostani szülők, ahogy mi sem fogjuk a mi gyermekeinkét. Ebben próbálunk segíteni egy kicsit.

Magyarországon extrém magas a TV nézésre fordított idő. Átlagosan a magyar emberek naponta 4 óra 25 percet ülnek a TV előtt. Ez elképesztően sok. Különösen érdekes ez akkor, ha megnézzük korosztályokra bontva az adatokat. Az 50+ -os korosztály több, mint 6 órát ül a TV előtt naponta. Több, mint a napja negyedét! Még durvább, hogy ebből (mármint a 4 óra 25 percből) átlagosan 29 perc reklám (a 6 órából pedig 40 perc). Szóval napi fél órán át önként néz reklámot az átlag magyar.

Mit csinál ezzel szemben egy mai fiatal? Gyakorlatilag nem néz TV-t. Nagyon, de nagyon keveset ül a TV előtt. A 10-29 évesek mindössze 62%-a néz TV-t. 38% jóformán egyáltalán be sem kapcsolja. Tehát van 4 óra 25 perc szabad ideje az átlagos idősebb korosztállyal szemben. És mihez kezd vele? A mai fiatalok is szeretnek kikapcsolódni és szórakozni, csak ők a telefonon vagy számítógépen nézik a szórakoztató műsorokat. Ez lehet közösségi média, vagy YouTube (Vimeo, Indavideo, stb.). A YouTube-on és egyéb videómegosztó portálokon jóformán minden megtalálható. A 96%-uk napi rendszeressége YouTube-ozik. Itt is vannak műsorok, akárcsak a TV-kben. De van egy borzalmas előnye a TV-vel szemben. Bárki csinálhatja a műsort, bárkiből lehet műsorvezető. És "bárkiből" lesz is műsorvezető.

Mi a munkád? És a mai fiataloknak?

Régen az emberek nagy része valamilyen fizikai munkát végzett. Az idővel előre haladva egyre több ember "csak" szellemi munkát végzett, tehát a szó klasszikus értelmében véve szemmel láthatóan nem is dolgozott, csak ült egy asztalnál. A nagypapám például nem értette kb. 15 évvel ezelőtt, hogy a számítógép előtt ülve én bizony dolgozok (weboldalakat készítettem), és nem pedig csak nyomkodom "azt a vackot". Szerinte azt csináltam :)

Szóval neki egészen más fogalma volt a munkáról, mint nekem. A mai fiatalok pedig akár olyan munkát is végezhetnek, amiről valószínűleg azt sem tudtad, hogy ilyen munka van. Na jó, csaltam, a szüleimnek meséltem erről, és először nem is értették, hogy ez hogy lehet munka, miből van a pénz.

A YouTube-erekről (akik a YouTube-ra videókat készítenek) és Influencerekről (magyarán véleményvezérek) beszélek. Kik ők? Azok a személyek, akik a YouTube "másik oldalán" vannak. Hiszen valakiknek csinálni kell azokat a videókat, amiket az emberek néznek. Ők a műsorvezetők. Általában szemérmetlenül fiatalok, akik egyszer csak kitalálták, hogy elkezdenek videókat készíteni valamilyen témában vagy témákban. Ilyen például Dezső Bence (vegyes téma - 387 videó), PamKutya (paródiák, humoros tartalmak, ők csinálták a Despacito paródiát, amit 23 millióan láttak - 117 videó), Magyarósi Csaba (főként IT eszközök - 495 videó), Horváth András (Apple termékek, elektromos autók - 243 videó) vagy Viszkok Fruzsi (elsősorban divat, stílus - 440 videó).

Szóval ők készítenek videókat, a nézőközönségük pedig nézi őket. De miből lesz ebből pénzük? A nézettség érték. A YouTube-on is vannak reklámok, tehát a YouTube -nak jó, ha sokan néznek ott videót, hiszen több reklámot tud eladni. És a YouTube pénzt ad a videó készítőknek cserébe a sok nézőért. A másik bevételi forrás pedig a személyes népszerűségből fakad, ugyanis különböző cégek marketing arcként "használják" ezeket az embereket. Keresnek olyan YouTubeert, aki beleillik az adott márka arculatába, és pénzt fizetnek neki azért, hogy a terméküket népszerűsítse. Például Magyarósi Csaba a saját laza stílusában a K&H támogatásával a fiatalok pénzügyi alapműveltségét csiszolja mostanság, akik közül sokan bizonyára K&H ügyfelek lesznek. Csaba pedig pénzt kap ezért a K&H-tól és a YouTube-tól.

Verdikt

Magyarán a mai fiatalok semmi mást nem csinálnak, mint amit mindig is csináltak a fiatalok, csak másként teszik azt, mint ahogyan régen csinálták az emberek. Régen is a fiatalok meg akarták váltani a világot, most is ezt szeretnék. Régen is híres és ismert akart lenni mindenki, ma is. Szóval ne nézd le őket a viselkedésükért, próbáld megérteni őket, és fogadd el, hogy amit csinálnak, ahogy élnek, az nem feltétlenül rossz vagy rosszabb, mint ahogy Te csináltad, csak más.

Te szoktál YouTube-ozni?

Az elmúlt hetekben írtunk a vírusirtókról, a tűzfalakról, szóval nagyjából már tudod, miket lehet tenni azért, hogy biztonságos legyen az internethasználat.

De van egy másik kellemetlen probléma az internetezéssel, nevezetesen a rengeteg reklám. YouTube, hírportál, Facebook, bármerre jársz, tele van reklámmal minden. De ha szeretnéd, ettől könnyen megszabadulhatsz.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Blokkold a reklámokat!

A megoldás egészen egyszerű. Chrome és Firefox alatt is létezik olyan kis kiegészítő programocska, ami a weboldalakon megjelenő reklámokat egyszerűen eltünteti. A hatékonyságáról hamar megbizonyosodhatsz, hiszen a böngésző felső részében a saját ikonja sarkában egy szám jelzi, hogy az adott weboldalon mennyi reklámot sikerült blokkolnia.

Egyébként eléggé jól működik, kb. 5 perc YouTube-ozás után 9 reklámtól kímélt meg minket ez a program.

Hogyan telepítheted?

Ha Chrome-ot használsz, akkor klikk ide: https://chrome.google.com/webstore/search/adblock?utm_source=chrome-ntp-icon

Ha pedig Firefox-ot, akkor ide: https://addons.mozilla.org/hu/firefox/search/?platform=windows&q=adblock

Mindkét esetben többféle reklámblokkoló programot is találsz, a lényege mindegyiknek ugyanaz, szóval választhatod bármelyiket. Érdemes esetleg kipróbálni egyiket-másikat, mert egyik sem nyújt 100%-os eredményt, de azért 90% feletti eredményt igen. És függ az internetezési szokásoktól az, hogy kinek melyik válik be. Szóval próbálgathatod őket, de ha csak simán feltelepíted az elsőt a listából, már nagyon sokat javítottál az internetezés élményén.

Telepítéshez Chrome esetén egyszerűen kattints a "Hozzáadás" gombra, Firefox esetén a találati listán válaszd ki, hogy melyiket szeretnéd telepíteni, kattints rá, majd kattints a "Hozzáadás a Firefoxhoz" gombra.

Ennyire egyszerű, indítsd újra a böngészőt és már teszi is a dolgát.

Ezek a programok alapvetően ingyenesek, amolyan önkéntes támogatási alapon működnek. Ez azt jelenti, hogy ha elégedett vagy vele és tetszik Neked, akkor szívesen veszik a készítők a támogatásodat, de ha nem szeretnél fizetni érte, akkor ingyenesen is használhatod. Rád van bízva a döntés.

Élvezd a reklám mentes internetezést!

A múlt héten a vírusirtókról írtunk. A levél végén pedig arról volt szó, hogy ha még nagyobb védelmet szeretnél, akkor használhatsz még tűzfalat és reklám blokkoló programot is. De lássuk csak, mire is jó a tűzfal!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Kontroll azon, hogy mi történhet és mi nem.

A tűzfal egy olyan szoftver, amely segítségével nagyon pontosan lehet szabályozni, hogy a számítógépen mely adatkommunikációk engedélyezettek és melyek nem. Például beállíthatod, hogy egy program számára elérhető az internet kapcsolat, míg egy másik program számára nem.

Nézzünk egy példát. Ott egy internet böngésző, például a Mozilla Firefox, vagy a Google Chrome. Értelemszerűen ezeknek a programoknak szükséges hozzáférést biztosítani az internet felé, hiszen anélkül nem tudnánk megnézni a weboldalakat. Ugyanígy fontos, hogy a levelező program (például Outlook vagy Thunderbird) is tudjon kommunikálni a külvilággal. De egyáltalán nem fontos, hogy egy számlázó szoftver kényes adatai elérhetők legyenek a külvilág számára (ha csak nem Te szeretnéd távolról is elérni a központi számlázó rendszeredet, de erre is van megoldás). Ugyanígy nem szükséges az internetes hozzáférés például a gépeden tárolt adatok, fotók eléréséhez.

Be tudod Te is állítani?

A tűzfal beállítása egy kicsit magasabb szintű tudást igényel, mint ami egy átlag felhasználótól elvárható. Egy hibás beállítással akár teljesen meg lehet bénítani a gép kommunikációját. Természetesen minél szigorúbbra van beállítva egy tűzfal, annál biztonságosabb a számítógép használata, annál nagyobb védelmet nyújt a külvilág számára. De ezzel együtt előfordulhat, hogy olyan programot vagy adatkommunikációt is korlátozol vele, amit egyébként használni szeretnél. Ilyenkor kivételként meg lehet adni, hogy az adott szoftver kapjon engedélyt a kommunikációra.

Az adatkommunikáció különböző portokon történik, különböző protokollokkal. Ezeket mind egyesével lehet beállítani. Egy biztonságra törekvő beállítás esetén a helyes elv az, hogy mindent tilos, amit nem szabad (és nem fordítva). Vagyis alaphelyzetben minden kommunikáció tiltott, és csak azokat engedélyezzük egyenként, amiket valóban szeretnénk.

Ez egy aprólékos, sziszifuszi munka, sok-sok munkaóra szükséges egy jól működő rendszer beállításához, és egy átlagos otthoni felhasználó számára gyakorlatilag semmi szükség nincs erre. Mégis jó ha tudod, hogy ilyen lehetőségek is vannak a védelem fokozására, aminek céges környezetben már sokkal inkább van jelentősége.

Egyszerűbb megoldás nincs?

Természetesen van! Gondoltak a tűzfal szoftverek készítői azokra is, akik nem professzionális felhasználók. Ezért a legtöbb tűzfal szoftvernél van egy egyszerű beállítási felület, aminél csak a védelem szintjét kell beállítanod, a többit a szoftver elvégzi. Ezek előre beállított sablonok alapján történnek, és általános, gyakori igényeket elégítenek ki. Ez egy otthoni felhasználó számára pontosan elegendő.

Aki pedig részletekbe menően szeretné beállítani a tűzfal szabályrendszerét, az választhatja a részletes beállításokat is, ahol a fent leírt szinten minden egyes apró dolgot lehet szabályozni.

Ha növelni szeretnéd a biztonságot a számítógépeden, akkor használj tűzfalat. A beállításához pedig bízz meg egy szakembert.

Az internet használatával együtt a sok jó dolog mellett sajnos negatívumokat is kaptunk. Ilyenek a spamek (korábban ezekről már írtunk itt és itt), valamint a vírusok, férgek, kémprogramok.

Ezek ellen védekezni kell. De hogyan? Hány vírusirtót érdemes használni? És melyiket? Nézzük meg!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Minél több a védelem, annál jobb?

Határozottan nem! Ugyan logikusnak tűnik a feltételezés, hogy a több vírusirtó nagyobb védelmet nyújt, mint ha csak egyet használnál, de ez mégsem javasolt. Ugyan a védelmi szint valójában tényleg nagyobb, de elképesztően képes lassítani a számítógépek működését, ha 2-3 vírusirtót használsz.

Sokkal fontosabb, hogy legyen EGY jó vírusirtó a gépeden, aminek a vírusdefiníciós adatbázisa legyen mindig friss és naprakész. Szintén fontos a tudatos számítógép használat, vagyis az, hogy a gyanús tartalmakra ne kattints rá. Kapsz egy gyanús emailt valamilyen csatolmánnyal, akkor ne nyisd meg a csatolmányt. Több számítógépen teszteltük, hogy éveken át lehet vírusirtó nélkül is használni úgy a számítógépet, hogy egy darab vírus se kerüljön rá. És sok olyat látunk, hogy 2-3 vírusirtó használata mellett is vírusos a gép.

Oké, 1 vírusirtó, de melyik legyen?

Lehet választani ingyenes és fizetős vírusirtók közül is. Az ingyenes változatok azért ingyenesek, mert a gyártók számára ez egy bevezető termék, és szeretné, hogy vásárold meg tőlük a nagyobb védelmet nyújtó szoftverüket. Nevezhetjük beetető vagy csali terméknek is, de felesleges, mert ha nem frissíted fel a fizetős változatra, akkor tökéletesen és korlátozás mentesen használható az ingyenes program is.

Ilyen ingyenes vírusirtó program például az Avast (mi ezt szoktuk telepíteni az ügyfeleink gépére), vagy az AVG is. Ezeket egyszerűen csak fel kell telepíteni, aktiválni, és maximum évente megújítani. A lényeg, hogy amikor felkínálja, hogy frissíts az fizetős változatra, akkor azt ne fogadd el. Itt fel fog kínálni 14 napos ingyenes próbaidőszakot is, de ha azt elfogadod, akkor a próbaidőszak után vagy kifizeted a fizetős szoftvert, vagy pedig megszűnik a védelem a számítógépeden.

A másik lehetőség, ha eleve fizetős vírusirtót választasz. Számtalan ilyen szoftver létezik, de mi a Kaspersky-t vagy a NOD -ot javasoljuk. Ezek beváltak és jó védelmet nyújtanak. A Kaspersky ára egy évre 7.990 Ft-ba kerül, míg a NOD ennél jóval drágább, 14.990 Ft-ba kerül. Ezek évente lejáró előfizetések, vagyis évente újra és újra meg kell venni őket.

A fizetős és az ingyenes vírusirtók között a különbség az, hogy hiába frissíti mindkét változat napi szinten a vírusvédelmi adatbázisát, mégis a fizetős vírusirtók általában hamarabb megkapják az új vírusok elleni védelmet. További előnyük, hogy nem fognak "zaklatni" ajánlatokkal, hogy frissíts a fizetős változatra.

Természetesen a fentieken kívül rengeteg egyéb vírusirtó szoftver létezik, amik remekül működnek, és nem akarunk rábeszélni ezekre Téged. Pusztán a gyakori, elterjedt szoftvereket említettük.

Mit tehetsz még a védelemért?

A vírusirtó használata egy dolog, de ahogy írtuk, a tudatos számítógéphasználat mindennél többet ér. Továbbá lehet használni tűzfalakat, reklám blokkoló programokat is, de ezekről a következő hetekben írunk.

Használj vírusirtót, de csak egyet!

A mai világban rendkívül sok hordozható elektronikai készüléket hordunk magunkkal. Okostelefon, okos óra, okos minden. És egyre többet lehet találkozni különféle IP kezdetű paraméterekkel (akár csak az elektromos szerelvények esetében). De mi a fene ez?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Minél nagyobb a szám, annál jobb, nem? Nem!

Az IP szám nem más, mint az adott készülék vagy eszköz védelmi szintje külső tényezőkkel szemben. Az angol International Protection Marking szavakból ered a rövidítés, ami nemzetközi védettségjelölést jelent. Az IP után mindig egy szám van. Magyarán az IP utáni szám mutatja meg, hogy a különféle behatások ellen milyen védelmet nyújt az adott eszköz. A leggyakrabban itt a vízzel, beázással kapcsolatban gondolunk erre a számra. Például lámpatesteknél és okostelefonoknál is az IP védelmet a nedvesség vagy víz elleni védelemként azonosítjuk be.

Gondolhatnánk, hogy akkor minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a készülék védelme. Ez ebben a formában nem igaz. Az IP jelölést követően a két számjegyet külön kell ugyanis nézni! Az első számjegy azt mutatja meg, hogy a készüléknek milyen a szilárd testekkel szembeni védelme (például por elleni védelem). A második számjegy vonatkozik a folyadékokkal szembeni védelemre.

Nézzük a számokat, melyik mit jelent?

Kezdjük az első számjeggyel, vagyis a szilárd tárgyakkal szembeni védelemmel:

• 0: Nincs védelem
• 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
• 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
• 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
• 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
• 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
• 6: Teljes mértékben védett por ellen

A második számjegy pedig a folyadékokkal, vízzel szembeni védelmet jelöli:

• 0: Nincs védelem
• 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
• 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
• 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
• 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
• 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
• 8: Víz alatt folyamatosan használható (a gyártó által meghatározott, 1 és 3 méter közötti mélységben)
• 9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.

Magyarán a fenti képen látható IP 67 azt jelenti, hogy a por ellen maximális védelmet nyújt az adott készülék, a folyadékot pedig egészen jól bírja, 1 méter vízmélységig 30 percen át nyújt védelmet.

Ha a jövőben találkozol IP védettséggel, most már tudni fogod, mit jelent.

Írtunk már arról, hogy mi az a spam (kéretlen levél). A spam egyidős az emailezéssel. Amióta ennyire könnyű, és ingyenes módja van a kommunikációnak, azóta igazán sok spam keletkezik. Így a webes levelezőkiszolgálók különféle szűrési metodikákat dolgoztak ki arra, hogy a felhasználóik ebből az óriási spam áradatból csak keveset észleljenek.

De mit csinálj, hogy a Te leveleid biztosan NE kerüljenek a spamek közé?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Egyáltalán: miért kerülne a spamek közé?

Ehhez picit meg kell érteni a spamszűrők működését. Egy spam szűrő az email kiszolgáló szerveren végzi a dolgát. Különböző algoritmusok alapján megvizsgálja a bejövő levelet, és a különféle súlyozások alapján minden egyes algoritmus ad egy pontszámot a levélnek. Amikor az összes vizsgálattal végzett, akkor ezeket a pontszámokat összeadva kialakul egy végeredmény, azaz, hogy hány pontos egy email. Ez a pontszám ha több, mint 5 (ez az alapbeállítás), akkor spam, ha kevesebb, akkor ham (azaz nem spam).

Ha tehát a levél ham, akkor kézbesíti a felhasználó bejövő mappájába, ha pedig spam, akkor a kéretlen üzenetek közé kerül a levél (néhány szervernél a nagyon magas pontszámú leveleket egyáltalán nem kézbesítik, simán törlik vagy karanténba helyezik).

De akkor miért kapunk mégis spamet?

Ugyanúgy, mint az életben bárhol, 100%-os védekezés nem létezik. Egy ügyfelünk levelezőszerverén az elmúlt 2 hét statisztikája szerint kb. 50 olyan levél került kézbesítésre, ami valójában spam. Eközben kb. 200 levél került a kéretlen mappába. Ugyanebben a két hétben viszont 5767 levél volt, ami semmilyen módon sem került kézbesítésre. Tehát bő 6000 levélből mindössze kb. 50 db-nál "hibázott" a spam szűrő. Milyen arány? Elég jó. Bármikor kapsz egy spam-et, gondolj arra, hogy mindeközben 100 másiktól szabadított meg az email szolgáltatód.

A gond az, hogy ezeknek a szűrést végző algoritmusoknak áldozatul eshetnek olyan levelek is, amelyek valójában nem spamek. Ez egyszerűen azért van, mert ahol fát vágnak, ott hull a forgács is. A szerver nem tudja eldönteni, hogy egy levelet valójában nekünk írtak, vagy tömeges küldeményről van szó. Mindössze az algoritmus pontoz. És ahogyan előfordul, hogy egy spamet nem értékel spamként, ugyanígy megeshet az is, hogy "túlpontoz" egy nem-spam levelet.

Mit tegyél, hogy a Tiéd ne legyen spam?

Írj rendes levelet! A spam figyelő algoritmusok úgy vannak kitalálva, hogy próbálják felismerni a nem hagyományos leveleket. Egy hagyományos levélnek van tárgya, és van benne szöveg. A mai elektronikus levelezés világában gyakori, hogy egy csatolt fájlt csak úgy küld át valaki, hogy egy üres levélhez becsatolja a mellékletet, és már küldi is.

Na nézzük, mit lát a spam szűrő algoritmus. Itt egy levél, aminek lehet, hogy még a tárgy mezője sincs kitöltve. Ha nincs tárgy, vagy ha van, de az túl hosszú, vagy a tárgyban van néhány erősen spam gyanús szó (pl. erotikus tartalomra utaló szó), vagy felkiáltó jel, dollár jel, stb, ez mind spam-pontszám növelő tényező. Aztán, ennek a levélnek nincs tartalma. A spam szűrők ezt nem szeretik, hiszen logikusan egy szöveges üzenetnél (levél) elvárt összetevő maga a szöveg. Ugyanígy fokozza a kockázatot, ha van a levélben kép. A kép és szöveg aránya kritikus, ha nagyon a kép irányába tolódik el, akkor ezt felpontozzák a szűrők. Tovább növeli a spam-gyanút, ha van melléklet a levélben.

Gondolj bele. 20 évvel ezelőtt ha el akartál küldeni egy barátnak vagy rokonnak egy családi fotót, akkor hogy csináltad? Betetted egy üres borítékba amit megcímeztél, és már küldted is? Biztosan nem! Egészen biztos, hogy írtál egy rövidebb vagy hosszabb levelet, amiben üdvözölted, és leírtad, hogy milyen ügyben küldöd a levelet, és elmondod, hogy a leveled mellett küldesz 1-2 fényképet a családról. És elköszöntél.

A modern világban is kb. ez az elvárásuk a spam szűrőknek.

Ezeken kívül még több más oka lehet, hogy spam-be kerül egy levél, de azok már inkább az email szolgáltatódra tartozó feladatok, azokra nem tudsz hatással lenni.

Írj emailt úgy, mint 20 éve egy hagyományos levelet, és jó eséllyel nem fog spam-be kerülni a leveled.

Aki számítógépet használ, az használt már egeret. Nagyon nehéz lenne a számítógép kezelése nélküle. Mégis, hiába használjuk nap, mint nap, a legtöbben nem ismernek apró trükköket, amiket használva egyszerűbb az élet.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Két gomb van? Igen. Tényleg? Nem!

A leggyakrabban persze csak a "bal klikket" használjuk, vagyis szimplán, vagy duplán, de kétszer kell kattintani a bal gombbal. Tényleg! Mitől függ, hogy egy vagy két kattintás szükséges? Ha az egér mutatója (kurzor) egy kéz formára vált, akkor biztos, hogy egyszer kell kattintani. Ha nyilacskát látsz, akkor attól függ, hogy mit szeretnél csinálni. Egy menü megnyitásához mindig csak egyszer kell kattintani, de ha egy ikonra kattintasz, akkor az első kattintás csak kijelöli az ikont, és a duplakattintás nyitja meg az alkalmazást vagy mappát (kivéve, ha át van állítva az alap beállítás, de ebben az esetben kézre változik a kurzor). Egy legördülő listára is csak egyszer kell kattintani, míg a weboldalon is a gombokra szintén elég az egyszeres kattintás.

Ez eddig általában meg is van, valahogy zsigerből szokott ez jönni. De nézzünk pár apróságot. Mindjárt ott a jobb klikk. A jobb klikk mindig a helyi menüt hozza fel. Egy kijelölt szöveg esetén például a szövegszerkesztéssel kapcsolatos funkciókat. Vágólapra másolás vagy beillesztés, formázás, ilyesmi. Ha pl. az asztalon (a számítógép háttérképén az a rész, ahol nincs ikon). kattintasz jobb gombbal, akkor az asztal elrendezését és kinézetét tudod beállítani. Ha a Számítógép (Sajátgép, Ez a gép) ikonra kattintasz jobb gombbal, akkor a számítógép tulajdonságait nézheted meg, a merevlemezeket kezelheted, stb. Ha bármilyen ikonra kattintasz jobb gombbal, akkor annak az ikonnak a lehetőségeit láthatod. Például megnyitás/program indítás, de ugyanitt változtathatod meg az ikon tulajdonságait is (pl. ikon elnevezése, mire mutasson, mi legyen az ikon képe, stb.). Egy weboldal esetén ha egy linkre kattintasz jobb gombbal, akkor azt láthatod, milyen lehetőségeid vannak a linkkel. Például másolhatod vágólapra (ez akkor hasznos, ha valakinek el akarod küldeni), megnyithatod egy új lapon a böngészőben vagy akár új ablakban is. Szóval a jobb oldali gombbal mindig valamilyen kiegészítő funkciókat, segéd funkciókat tartogató menüt hozhatsz elő.

Aztán ott a scroll, vagyis a görgő a két gomb között. Ezzel tudod a képernyőt görgetni lefelé és felfelé. De nem csak ennyire való. A legtöbb egér esetén a görgőt le is nyomhatod, ez pedig újabb funkcióknak ad lehetőséget. Például egy böngészőben ha több lap van nyitva, akkor ezeket a lapokat így nagyon gyorsan bezárhatod. Amelyik lapfül felett van a kurzor, ott nyomd le a görgőt, és azt a lapot be is zártad.

Aztán az alap egereken túl ott vannak azok az egerek, amiken extra gombok vannak. Ezeket a gombokat lehet "tanítani", be lehet állítani, hogy melyik gomb milyen funkciót lásson el. Például lehet az egyik gomb a vágólapra másolás, a másik a beillesztés. És minél több a gomb, annál több funkciót taníthatsz rá, de ezt leginkább a gamerek használják. Gamer egereken rengeteg gomb van!

Térjünk vissza a bal gombra!

A bal gombbal megbeszéltük, hogy lehet egyszer és duplán kattintani. De mi van, ha egy szöveget szeretnél kijelölni? Ha például egy szóra duplán kattintasz, akkor kijelöli az adott szót. Ha triplán, akkor pedig a teljes bekezdést!

Szövegszerkesztés közben ahol épp áll a kurzor (ahová gépelsz), onnan kijelölhetsz egy szakaszt egyszerűen. Nyomd le a shift-et a billentyűzeten, és kattints a szakasz elejére. Így a kurzor és a kattintás közti szakaszt tudod kijelölni.

Ezeket az alapvető funkciókat használva sok esetben tudod gyorsítani és kényelmesebbé tenni a számítógép használatot.

Te szoktad használni az egér különféle lehetőségeit?