Két hete írtunk a GDPR uniós adatvédelmi irányelvről, a múlt héten pedig ezzel szoros összefüggésben a telefonhívások rögzítéséről. Továbbra is a GDPR kapcsán írunk, de manapság ez a téma talán az egyik legfontosabb az internetes körökben, és részben Téged is érint. Nem is kis részben.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Elfogadtatnak Veled mindenféle nyilatkozatot

Alapvetően a GDPR-ben megfogalmazott adatvédelmi irányelvek nem merőben új dolgok, korábban is voltak a témában szabályozások, most "mindössze" az történik, hogy egységesítik ezeket a szabályozásokat EU szerte, és szigorítják, finomítják a szabályokat, amivel egyre nagyobb mértékben próbálják védeni a felhasználók személyes adatait.

Ez eddig rendben is van, de van egy de. Az őrületes szabályozásnak hála átestek a ló túloldalára, ezért papír hegyeket és szabályzatokat kell gyártani a cégeknek. Ugye csak akkor kezelhet egy cég személyes adatodat, ha Te ahhoz hozzájárultál. Mondunk egy extrém példát: van egy mobiltelefonod, ami a cégedé vagy a munkáltatódé, tehát nem a Te saját tulajdonod. Mivel ez egy cég tulajdona, így minden rajta tárolt tartalom is a cég tulajdonában van. De például mi van, ha ebben a telefonban el van mentve privát ismerősöd (tehát nem ügyfél) telefonszáma? Például szülők, gyerekek, barátok, rokonok, ilyesmi. A telefonszám ugye személyes adat, és mivel semmilyen jogviszony nincs a cég és az érintett rokon között, ezért hivatalosan a rokontól írásbeli hozzájárulást kellene kérni, hogy a cég jogosan birtokolhassa az ő telefonszámát. Nyilván ez abszolút nem életszerű, de hivatalosan ez a szabály. Ugyanígy igaz ez a privát emailezésre, vagy naptár eseményekre is (céges számítógépen is!), stb.

Na de miért érint ez Téged?

Nyilván számtalan cég egyáltalán nem fog ezzel foglalkozni, hiszen sok nem is tud róla, sok pedig úgy gondolja, hogy ez rá nem vonatkozik, vagy azt hiszi, hogy ő nem kezel személyes adatokat.

De rengeteg cég (főként a nagyobbak, és az online térben tevékenykedők, mint pl. Facebook, Google, nagy weboldalak, népszerű webáruházak, stb.) be fogja tartani a szabályokat, hiszen óriási bírság fenyegeti őket. Épp ezért kivétel nélkül minden ilyen weboldal el fog fogadtatni a felhasználóival mindenféle adatvédelmi nyilatkozatot (egyébként sok cég már hetek óta mondja, hogy fogadd el), amiben a saját szabályozásait rögzíti, és kéri, hogy járulj hozzá ahhoz, hogy kezelhessék az adataidat. Aki ezt nem teszi meg, annak az adatait nem tárolhatja el az adott cég. Tehát ha Te nem járulsz majd hozzá egy webshop részére a személyes adataid kezeléséhez, akkor nem fogsz tudni ott vásárolni. Ugyanígy nem fogsz tudni Facebook-ozni, Viberezni, vagy például nem fogod megkapni tőlünk a heti hírlevelet.

Épp ezért mostanában rengeteg weboldalnál láthatod, hogy hozzájáruló nyilatkozatot kérnek elfogadtatni Veled, amiket általában mindenki csak bezár, és nem akar vele időt tölteni, de muszáj lesz.

Mivel a MasterMind is jogkövetően működik, ezért a jövőhéten mi is fogunk küldeni Neked egy hozzájáruló nyilatkozatot, amiben majd megkérjük, hogy engedélyezd, hogy kezeljük az email címedet, mint személyes adatot, hogy a továbbiakban is küldhessünk Neked hasznos leveleket.

A GPDR-ről ennyit, így is sok szó esett róla, de fontos kérdés, és már láthatod, hogy milyen durván túlszabályozott. Lehet vele egyetérteni és lehet ellenkezni is ellene, a lényegen semmit sem változtat, május 25-től életbe fog lépni, és innentől az EU területén ezt figyelembe véve kell a cégeknek a működésüket megszervezniük.

Ne feledd, a jövőhéten küldjük Neked a nyilatkozatot, amihez ha nem járulsz hozzá, akkor egy hét múlva nem fogunk tudni hasznos tanácsot küldeni Neked.

A múltheti levelünkben a Facebook botrány kapcsán írtunk a személyiségi adatokról és az adatvédelemről. Ehhez szorosan kapcsolódik egy olyan téma, amiről ma fogunk írni, és akár Te is lehetsz "áldozat".

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A kulcsszó a hívásrögzítés

Na nem arra gondolunk, amikor egy szolgáltató jól dokumentált módon előre tájékoztatva rögzíti a telefonbeszélgetést, és azt 2 évig megőrzi, majd kérésedre bármikor rendelkezésedre bocsájtja. Ez teljesen rendben van, sőt, sok tevékenységnél az ügyfélszolgálat ilyen formájú eljárását törvény írja elő.

Viszont androidos felhasználóknak lehetőségük van olyan szoftvert használni, amely rögzíti a beszélgetéseket. Ezt sokan csak azért használják, mert jópofa dolognak tartják, meg amúgy is, milyen menő már az ismerősök előtt mutogatni, hogy nekik ilyet tud a telefonjuk.

Bezzeg az iPhone-osok ilyet nem tudnak! Persze, hiszen ez teljesen jogszabály ellenes az EU-ban. Ahhoz ugyanis, hogy valaki jogosult legyen egy személyes beszélgetés rögzítésére, ahhoz hozzájárulást kell kérnie a beszélgetőpartnertől. Márpedig kicsi esélyt látok rá, hogy valaki minden egyes telefonbeszélgetést azzal kezdene, hogy tájékoztatja a hívó felet, hogy a beszélgetést rögzíti, 2 évig megőrzi, stb-stb.

Hogyan rögzítheted a hívásokat, ha mégis szeretnéd?

Ha androidos telefonod van, akkor a play áruházból tölts le egy megfelelő szoftvert (pl. ACR). Ha pedig iPhone-os vagy, akkor nehezebb dolgod van. Hivatalosan egy alkalmazás sincs az App Store-ban, ami hívásrögzítésre alkalmas. Pontosabban van, de az nem a telefon készüléken tárolja a beszélgetést, hanem egy szolgáltatóhoz kapcsolódik, és oda menti a beszélgetést. Azonban csak azokat a hívásokat tudja rögzíteni, amiket Te kezdeményeztél ezen az alkalmazáson belül (tehát nem a készülék hagyományos telefon funkcióját használva). A probléma ezzel, hogy az App készítői pénzt kérnek a hívásrögzítési szolgáltatásért is, míg az anroidosoknál ingyenesen lehet rögzíteni a beszélgetéseket a telefon memóriájára.

Alternatív megoldás lehet még, hogy a beszélgetést kihangosítod, és külön rögzíted egy másik hangrögzítő eszköz segítségével, de ez persze macerás.

Te használsz hívásrögzítő alkalmazást?

Hetek óta folyamatosan hallani valamiféle Facebook balhéról, a Cambridge Analaytica is érintett, de szóba jön itt Donald Trump is, na meg nyakunkon a legújabb EU-s szigor, a GDPR. Ne érezd furán magad, ha úgy érzed, nem érted mi ez az egész, nem vagy ezzel egyedül. De megpróbálunk kicsit segíteni - már amennyire tudunk.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Facebook - Cambridge Analytica balhé

Talán kezdjük itt. A Cambridge Analytica egy brit kis elemző cég, amely cég profi módon profilozza emberek viselkedését, ezek alapján pedig nagyon pontos profilokat tudnak felállítani az emberekről. Így tudják elérni, hogy célzott, nagyon egyedi üzenetekkel a lehető legnagyobb mértékben lehessen befolyásolni az embereket. A Cambridge Analytica nem kevesebbet állít magáról, mint azt, hogy az ő profilozó képességük segített befolyásolni a brit emberek véleményét a brexit szavazás előtt, magyarán, hogy részben miattuk szavaztak annyian az EU-tól való elszakadásra.

Ha ezt hihetetlennek tartod, megértünk. De határozottan nem a komolytalanságot támasztja alá a tény, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban is jelentős szerepet vállaltak, mégpedig a későbbi nyertes, Donald Trump oldalán. Bizony, a Trump kampányában felkérték ezt az elemző céget, hogy segítsenek összerakni egy ütős kis kampányt. Aztán jöttek a személyre szóló hirdetések a Facebookon, és sok egyéb ügyes trükk, amivel máris előállt a kívánt eredmény (nyilván nem csak ennyi kellett hozzá, de ez is segített).

Mi ebben a balhé?

Na oké, szóval van egy cég, aki ügyesen zsonglőrködik az adatokkal, jól elemez, és még jobb kampányokat készít. Mi ezzel a baj? Ha ennyiről szólna a dolog, akkor semmi gond nem lenne. A probléma messzebb van. Még 2015-ben kiderült, hogy a Facebook megállapodott a Cambridge-i egyetem egyik professzorával, hogy egy személyiség-előrejelző alkalmazást használjanak. A professzor pszichológiával foglalkozott, és kutatási célokból szeretett volna adatokat kapni a Facebook felhasználóiról. Ez eddig rendben van, hiszen a Facebookon ehhez külön kellett telepíteni egy kis alkalmazást, ahol az adatvédelmi feltételek elfogadásával a felhasználók hozzá is járultak ahhoz, hogy az alkalmazás hozzáférhessen a Facebook-on lévő adataikhoz és az adataik eljuthassanak a professzorhoz. Kb. 270 ezer felhasználó adatairól van szó.

Igen ám, de a professzor a Facebookkal (valamint az alkalmazás használóival) kötött szerződést megszegve az összegyűjtött adatokat harmadik fél részére is átadta. A Facebook erről 2015-ben értesült is, és törölte azonnal az alkalmazást, valamint jogi lépéseket is kilátásba helyezett. Ennek elkerülése érdekében igazolásokat kértek a professzortól (és az adatelemzőktől), hogy az összes érintett felhasználó megszerzett adatait törölték. Ezeket az igazolásokat meg is kapták, ám később kiderült, ennek ellenére az adatokat mégsem törölték.

Igen ám, de mint kiderült, elvileg az alkalmazás nem csak azoknak a felhasználóknak fért hozzá az adataihoz, akik elfogadták a felhasználói feltételeket, hanem az ismerőseikéhez is, így pedig már több, mint 50 millió felhasználó adatairól van szó.

Mit csinálnak az adatokkal?

Rájöttek, hogy pusztán demográfiai adatok alapján nem lehet eléggé pontosan "megtippelni" a párt preferenciát (ahogyan mást sem). Attól még, hogy két hasonló korú, ugyanolyan nemű ember ugyanabban a városban él, közel sem biztos, hogy egyformán gondolkodnak (noha tény, hogy nagyobb az átfedés gondolkodásban köztük, mint mondjuk egy teljesen más korú, nemű, vagy földrajzi elhelyezkedésű ember között).

A Cambridge Analytica (CA) ehelyett a pszichográfiai profilozásban hisz, ami nem más, mint az emberek pszichológiai sajátosságaik alapján történő csoportosítás (szemben az előbb említett demográfiai csoportosítással). A másik elemzési szempont pedig a pszichometria, vagyis a pszichológiai tulajdonságok mérése, például kérdőívekkel.

A CA a saját bevallása szerint mind a 220 millió amerikai választópolgárról kb. ötezer adatponttal rendelkezik. Tudják róluk, hogy milyen újságot olvasnak, mit néznek a TV-ben, milyen kajákat esznek, milyen autóval járnak, milyen ruhákat hordanak, milyen telefonjuk van és így tovább. Elmondásuk szerint a pszichológiai modelljük segítségével ezekből az adatokból könnyen ki tudják következtetni, hogy ki kire fog szavazni, és miért. Ebből pedig már nem nehéz kitalálni, hogy ez alapján egész könnyen lehet manipulálni a nem biztos szavazótábort célzott hirdetésekkel, és ilyen módon befolyásolni akár egy világ vezető hatalmának elnökválasztását is.

Oké, és mi az a GDPR?

A GPDR az EU új általános adatvédelmi rendelete. Tulajdonképpen a személyes adatok kezeléséről szóló rendelet. Eddig nem volt egységes rendelet a személyes adatok kezeléséről az EU-ban, idén május 25-től viszont lesz. Ez sokkal szigorúbb adatkezelési szabályokat követel meg a személyes adatokat kezelő cégektől az eddigiekhez képest. A cégeknek kötelező lesz adatvédelmi szabályzatot készíteniük, amely biztosítja az ügyfeleiket arról, hogy a személyes adataik nem kerülhetnek illetéktelen kezekbe az ő hozzájárulásuk nélkül.

Mondunk banális példát: ha megkérdezi egy hölgy, vásárolt-e a férje egy adott boltban, akkor erre a boltos nem adhat választ, hiszen az a férj személyes adata, hogy az adott pillanatban hol járt éppen, és mit csinált. Persze ha a férj előzetesen hozzájárult ahhoz, hogy ha érdeklődik a feleség, akkor nyugodtan megmondhatják neki, úgy már oké... Nyilván ez egy bődületes marhaság ami a példánkban van, de valami ilyesmi a lényeg.

Gondolj bele, mennyi személyes adatot (adott esetben kényes adatot) kezel egy bank, egy egészségügyi szolgáltató (háziorvos, üzemorvos, stb), vagy akár egy panzió (bizonyos esetekben ott már elég kényes tud lenni, hogy járt-e ott a férj vagy sem - az előző példára reflektálva).

Hogy mi számít személyes adatnak? Gyakorlatilag minden olyan információ, ami egy személlyel kapcsolatos. Például ha elhozod hozzánk javításra az iPhone-odat, és elkérjük a telefonszámodat, hogy majd tudjunk értesíteni Téged amikor elkészültünk, akkor mi hozzájutottunk a Te személyes adatodhoz. Ezért nekünk szabályzatban biztosítanunk kell, hogy a Te telefonszámodat nem fogjuk más célra használni, és nem fogjuk kiadni (vagy eladni) harmadik személy részére (kivéve persze, ha erre törvényi kötelezettségünk van, pl. rendőrségi nyomozás).

A szabályzatban rendelkezniük kell a cégeknek arról is, hogy ha véletlenszerűen hozzáférhetett harmadik személy személyes adathoz, akkor milyen intézkedéseket tesz a cég.

A GPDR rendelet érvénybe lépésétől (ami már csak bő 2 hét) azok a cégek, akik nem rendelkeznek megfelelő szabályzattal, bírságra számíthatnak.

Mit tegyél, hogy a személyes adataid biztonságban legyenek?

Nehéz kérdés, mert az online térben, a digitális világban igazából fogalmad sincs arról, hogy mi történik a háttérben, és hogy az adataid valójában kihez jutnak el és kihez nem. Persze az adatvédelmi nyilatkozatok és szabályzatok elvileg Téged védenek, ahogy a törvény is melletted áll, de semmi sem garantálja, hogy az adataidat tényleg a leírt szabályzatot betartva kezelik (lásd Facebook - CA botrány).

Mégis azt javasoljuk, hogy lehetőleg csak megbízható alkalmazásokat használj (pl. a Facebook-on nem biztos, hogy jó ötlet egy csomó kis alkalmazást használni). Mielőtt használni kezded, olvasd el az adatvédelmi szabályzatukat (tudjuk, nagyon hosszú, bizonyára nem fogod elolvasni, de ha tisztában akarsz lenni vele, akkor muszáj lesz).

És azt is javasoljuk, hogy lehetőleg mindig csak az épp elégséges adatot tedd közzé magadról. Ne légy túl buzgó, mert csak könnyebben "profilozhatóvá" teszed magad.

Légy tisztában vele: amit megadsz magadról, azt megszerezheti más is, illetéktelen kezekbe kerülhet. Ha valamilyen személyes adatodat félted, akkor ne tedd közzé.

Bocsánat, a száraz, és hosszú levél miatt, igyekeztünk így is nagyon rövidre fogni.

20 évvel ezelőtt a Microsoft mosolyogtatta meg a közönséget egy óriási bakival. Igaz, ez nem volt egyedülálló a maga idejében, hiszen máskor is előfordult velük, hogy a publikum előtt mondott csődöt a szoftverük. De nézzük, mi is történt 20 éve!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Windows 98, ami már minden hardvert felismer

Épp arról tartott bemutatót Bill Gates, a Microsoft alapítója (és akkori vezére), hogy mennyire is fejlett operációs rendszer a Windows 98. A bemutatóban egy scannert csatlakoztattak a számítógéphez, aminek egyszerűen fel kellett (volna) ismernie azt anélkül, hogy különösebb felhasználói beavatkozásra lett volna szükség.

Ahogy a videóban is láthatod (klikk a képre a videó megtekintéséhez), a fantasztikus újítás eredménye egy óriási blama lett, ugyanis a számítógép egyszerűen lefagyott, a közönség pedig rendkívül jól szórakozott az eseményen.

Nehéz elképzelni, hogy ezek után hány embernek hullhatott a feje a Microsoftnál.

Hallottál már korábban a 20 évvel ezelőtti blamáról?

Sokféle számítógép van. A klasszikus asztali számítógépek után jöttek a hordozható laptopok. Aztán ott vannak a mini számítógépek, szerverek és tulajdonképpen egy okostelefon is számítógép.

Van azonban olyan, amit a legtöbb ember nem ismer, pedig igazán praktikus  tud lenni. Ezek az All-in-one gépek.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi az az All-in-one?

Ahogy a neve is mutatja, ezek a "minden egyben" gépek. Vagyis a számítógép a kijelzőben van benne. Kinézetre egy kicsit vastagabb monitor az egész, de benne van a számítógép teljes lelke. Alaplap, processzor, háttértároló, memória, sőt akár DVD meghajtó is.

Az all-in-one (ejtsd: oll in ván) gépek átmenetet jelentenek a klasszikus asztali gépek és a laptopok között. Asztali gép, mivel nem hordozható, de kicsit laptop is, hiszen minden egybe van építve, az összes alkatrész egy egységet alkot. Egy asztali számítógépet egy számítástechnikai szaküzletben szerelnek össze (vagy hozzáértő felhasználók akár otthon maguknak is össze tudják rakni), míg egy laptopot egy gyártó cég gyártó üzemben szerel össze. Az all-in-one gépeket is gyártók készítik, tehát nem egy üzletben kerül összeszerelésre.

Előnyök-hátrányok

Az all-in-one gépek leginkább az asztali gépeknek az alternatívái, és nem a laptopoké, bár néhány olyan eset is előfordul, hogy valaki laptopot használ kvázi asztali gépként, vagyis hiába nem hordozza magával, mégis laptopot választ.

Egy hagyományos asztali géppel szemben előny az all-in-one gépeknél a design és kialakítás. Mindenképpen jobban néz ki a kissé korszerűtlenül ható asztali gépeknél, valamint sokkal praktikusabb, hisz kisebb a hely igénye is. Ezen kívül előny, hogy kisebb az áram fogyasztása is a hagyományos asztali számítógépekhez képest, valamint csendesebb.

Hátrány viszont, hogy jóval korlátozottabb a fejlesztési lehetőség (ahogyan egy laptop esetében is). Ugyancsak hátrány, hogy meghibásodás esetében valószínűleg költségesebb a javíttatás, mint egy asztali számítógép esetében, és előfordul, hogy a javítása nem gazdaságos (pl. egy alaplap csere esetén), holott egy hagyományos asztali gép esetén ez még pár tízezer forintból javítható.

Mindezeken túl viszont a gyártók általában több garanciát vállalnak rá, mint egy hagyományos asztali számítógép esetében szokásos, és várhatóan az alkatrészek egymással nagyon jól összehangolt kiválasztása nagyobb stabilitást, jobb működést eredményez (ahogyan a brand asztali gépek és laptopok esetében is van).

Hátrány viszont, hogy jóval kisebb szabadsággal rendelkezünk vásárláskor, mint egy asztali PC esetén. Míg egy asztali PC-nél minden alkatrészt külön-külön tudunk kiválogatni, addig itt előre összeállított konfigurációk közül választhatunk. Így ha valakinek a nagy átlagtól eltérő igénye van (jellemzően az extrém teljesítményt nyújtó gépekre gondolunk), akkor ott könnyen lehet, hogy nem találunk all-in-one gépből megfelelőt. Vagy ha igen (pl. Apple iMac Pro), akkor az irreálisan drága lesz.

Ár?

Ha már az áraknál járunk. Igazán nagy különbségek nincsenek a hagyományos asztali gépekhez és laptopokhoz képest. Ugyanazt a tudást kb. hasonló áron kapjuk meg.

Míg egy asztali számítógép (monitorral, billentyűzettel és egérrel, jogtiszta Windows-zal) közepes irodai/otthoni felszereltségben mondjuk kb. bruttó 215 ezer forint, addig ugyanez laptop esetében kb. bruttó 200 ezer forint (de itt ugye kisebb a kijelzőnk), és all-in-one gép esetében pedig kb. bruttó 210 ezer forint.

Te hallottál már az all-in-one gépekről?

A Gmail hamarosan új felületet és funkciókat fog a felhasználóinak nyújtani. Legyünk őszinték, ideje is a frissítésnek, mert kissé már elavult a design.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Hogy fog kinézni?

A mai trendeknek megfelelően flat design-t fog kapni, vagyis egy jól áttekinthető, modern külsőt fog kapni a legnépszerűbb levelező.

Várhatóan három féle design "módot" lehet kiválasztani majd. Az alap beállításnál a levelek mellett kis ikonok fogják jelezni a csatolmányokat, és mindig olyan ikon lesz a levél mellett, amilyen típusú a levélben lévő csatolmány. A kényelmes beállításnál ezek a "sallangok" is eltűnnek, és maradnak a hagyományos gémkapocs jelölések a melléklettel rendelkező leveleknél, a kompakt opció esetén pedig sűrűbb sorközökkel találkozhatsz a levél listában, így egyszerre több levél fejléce lesz látható.

Milyen új funkciók lesznek?

Itt azért nagy csodákra nem kell számítani, de pár apróság azért várható.

• közvetlenül a Gmail felületén keresztül elérhető lesz a G Suite naptár
• a mobiltelefonokon már korában bevezetett automatikus válaszokat elérhetővé teszik a webes felületen is
• lesz egy "szundi" gomb, amivel az új levélről szóló értesítést kérheted későbbre, vagyis így kérhetsz újabb emlékeztetőt egy levélről, hogy ne felejtsd el később
• és állítólag lesz offline támogatása is, amikor is élő internet kapcsolat nélkül is el fogod tudni olvasni a korábbi leveleidet. Ennek a gyakorlati megoldására azért kíváncsiak vagyunk, mert ezt leginkább csak levelező programokkal lehet(ett eddig) megoldani. Elképzelhető egy böngészőbe integrált plugin, vagy ilyesmi.

Mikortól érhető el?

Eleinte az angol nyelvet használók között vezeti be a Google az új Gmail felületet, de köztük is fokozatosan, több lépcsőben. Utána jöhetnek az egyéb nyelvek. Állítólag néhány héten belül megtörténik az átállás, de ez szerintünk inkább csak az angol nyelvűekre igaz.

Pontos időpont így nincs, minden estre biztos, hogy maximum néhány hónapon belül hozzánk is elérkezik az új Gmail.

Te várod már az új Gmailt?

A GPS alapú navigációs rendszerek alapjaiban változtatták meg a közlekedésben a tájékozódást a hagyományos térképek után. De a felhasználók nagy része mindössze annyira használja a navigációs rendszert, hogy begépel egy címet, ahová el szeretne jutni. Pedig sok hasznos egyéb funkciót is tud, mutatunk is egyet.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi az a POI?

A POI az angol Point Of Interest szavak rövidítése, magyarul hasznos helyek, vagy érdekes pontok.

Mire gondolunk? Például parkolók, éttermek, szállodák, benzinkutak, de akár plázák, kávézók, boltok, bankautomata, iskola, orvosi rendelő, kórház, gyógyszertár, stb. Szóval számtalan kategóriát el lehet képzelni. Egyrészt előny, hogy nem kell tudnod a címét annak, ahová menni akarsz (hiszen honnan kellene tudnod pl. egy gyógyszertár címét, pláne idegen városban), másrészt pedig több lehetőséget is felkínál a GPS (általában távolság szerint rendezve, első a legközelebb lévő, és sorrendben az egyre távolabb lévők). Így ha pl. benzinkutat keresel, kilistázza Neked a közelben lévő benzinkutakat, mindegyikhez odaírva, hogy milyen messze van Tőled, valamint azt, hogy milyen kúthálózathoz tartozik (Mol, Shell, OMV, stb.). Általában az elérhető szolgáltatások is megtekinthetők, szóval előre tudhatod, hogy van-e WC, tudsz-e kávézni, vagy lemoshatod-e az autódat.

Mikor igazán jó ez, és hogyan használd?

Leginkább idegen városokban, főleg külföldön nagyon hasznos. Gyakori, hogy az embernek hirtelen szüksége van egy gyógyszertárra, vagy egyszerűen csak éhes a család utazás közben. Így nem kell körbejárni a fél várost, mire megtalálod a kívánt helyet, egyszerűen csak kiválasztod a POI listából, és máris odanavigál a navigációs készüléked.

A használathoz a GPS szoftverében egyszerűen csak keresd meg a POI-kat tartalmazó listát, ahol máris választhatsz a kategória listából, hogy milyen témához kapcsolódó helyet keresel. Pl. benzinkutak keresésénél azt is megadhatod, hogy Neked csak egy adott kúthálózat töltőállomásait mutassa, mást ne.

Ha navigálás közben (tehát amikor be van állítva egy úti cél) keresel egy POI-t, akkor a legtöbb navigációs rendszer elsődlegesen olyan témába vágó POI-kat fog javasolni, amik a tervezett útvonal közelében vannak. Ha nincs beállítva semmilyen úti cél, akkor is kereshetsz POI-kat, akkor pedig a hozzád közel lévőket fogja mutatni Neked a rendszer.

Még spórolhatsz is vele, mutatjuk hogyan!

Magyarországon az autópályán az üzemanyag akár 30-40 forinttal is drágább lehet az autópályák mentén lévő kutaknál, mint a városi töltőállomásokon. Nyugaton ez a különbség simán lehet 70-80 Ft is. Egy tank üzemanyagnál azért ez már jelentős különbség. Igen ám, de ha úton van valaki, senki sem szeret lejönni a pályáról, és bolyongani egy olcsóbb kutat keresve.

A POI használatával viszont könnyen kereshetsz az útvonal környékén lévő olyan benzinkutat, ami nem az autópályán van. Ausztriában személyes tapasztalat szerint volt már, hogy kb. 5000 Ft-ot spóroltam az autópályás üzemanyagárhoz képest kb. 3 km kerülővel, ami maximum 5 perc időveszteséget jelentett. Ez 60 ezer forintos órabér, ami nem rossz :)

Szoktad használni a POI-kat?

Míg a néhány éve hódító táblagép őrület alábbhagyott (legalábbis Magyarországon), addig egészen más a helyzet a tengerentúlon. És ez nekünk (is) jó. Az Apple bemutatott egy új iPad-et, ami már-már meglepően olcsó.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Miért nem mennek már a táblagépek?

Pár éve a táblagépek kifejezetten drágák voltak. 2010 körül kezdődött a táblagépek elterjedése, a kínálat csúcsán az iPad-del. Akkoriban egy iPad 32 GB-os tárhellyel 599 dollárba került. Rendkívül népszerű volt, világszinten naponta több, mint 300 ezer darabot adtak el belőle (ezzel bekerültek a rekordok könyvébe, ennyire gyorsan soha, egyetlen elektronikai kütyü sem talált még gazdára).

Természetesen jött a konkurencia, akik töredék áron próbáltak piacot találni maguknak. Részben sikerrel. Volt olyan táblagép, amit 10-15 ezer forintért lehetett megvenni. Persze semmit se ért. Borzasztó minőségűek voltak, nagyon rossz kijelző felbontással rendelkeztek, hitvány műanyag házban, és nagyon lassúak voltak. De sokan vásárolták, hiszen elkezdett mindenki vágyni a táblagépre, és aki nem engedhette meg magának az iPad-et, az olcsóbb gyártók termékét választotta. Közben persze voltak középkategóriás termékek 40-50 ezer forint körüli ártól indulva kb. 100-130 ezer forintig.

Időközben viszont rájöttek az emberek, hogy a nagyon olcsó gépek használhatatlanok, ezért nem vették őket. Így egyre olcsóbbak lettek a Samsung, ASUS és egyéb neves gyártók táblagépei. Mindeközben pedig túl jók és tartósak az iPad-ek. Ezek pedig egyenes út voltak ahhoz, hogy az iPad eladások folyamatosan csökkenjenek. Hiába mutatta be az Apple évente az újabb iPad szériákat, azt egyszerűen nem cserélik az emberek olyan gyakorisággal, mint egy telefont.

Mára a magyar piacon a legtöbb gyáró táblagépe szinte kihalt. Az elmúlt 2 évben a MasterMind-nál eladott táblagépek 97%-a iPad.

Más a helyzet nyugaton!

Főleg Amerikában a helyzet nagyon más. Ott az olcsó táblagépek sohasem mentek, hiszen ott jobban volt pénz az embereknek megvenni a drágább "hazait". Viszont ott a táblagépek egyik legnagyobb felvevőpiaca az oktatás, ugyanis a diákokat a legtöbb iskolában táblagépen tanítják. Olyannyira, hogy az Apple évekkel ezelőtt külön fejlesztett olyan iOS verziót (az iOS a táblagépeken futó operációs rendszer), amely kifejezetten a diákok részére készült.

Viszont a diákok nagyon árérzékenyek még ott is, és ezt a Microsoft a saját táblagépeivel igyekszik kihasználni, a Google pedig a Chromebook-kal. Így az Apple a csökkenő eladásokat visszaszorítva belekényszerült az árcsökkentésbe, ami egyáltalán nem jellemző rá. Először jött az iPad Mini, ami sokat tudott, de olcsóbb volt a nagytesónál. Közben mellékesen bemutatta az iPad Pro sorozatot is, amit tervezőknek szánt, de elképesztően drága lett. És a normál méretű iPad-ek árát is csökkenteni kezdte az Apple.

A Pro széria egyik nagy előnye volt, hogy nem csak az ujjaddal lehetett irányítani, hanem egy speciális ceruzával (digitális ceruza, Apple pencil néven) is. Ez persze szintén borsos áron megvásárolható, de állítólag a speciális érintőpanel és ez a ceruza együtt sebészi pontosságú érzékelést biztosít. És ez egy tervezőnek valóban fontos is.

És íme a 2018-as iPad

Közben pedig frissülgetnek az eredeti iPad utód modelljei is. Eleinte csak iPad 2, 3, 4 néven jött a sor, majd jött az iPad Air, aztán Air 2, végül pedig egyszerűen csak iPad. Megkülönböztetni már csak az évszámmal lehet őket. A héten bemutatott iPad két dolog miatt különleges. Az egyik, hogy még olcsóbb lett, pedig már az előző generációk ára is folyamatosan csökkent. A mostani modellből egy 32 GB-os változat mindössze 329 dollárba kerül (emlékszel, az első generáció majdnem kétszer ennyibe került anno), magyar piacon ez 116.990 Ft-ot jelent. A másik, hogy a Pro modellekben lévő Pencil támogatást megkapta az új iPad is, gondolva az iskolásokra.

Az Apple olyan komolyan gondolja, hogy az iskolásokat próbálja magához csábítani, hogy az ő esetükben további 30 dollár engedményt ad, vagyis nekik csak 299 dollárba kerül az újdonság. Ráadásul ők a megszokott 5 GB-os iCloud felhő alapú tárhely helyett 200 GB-ot kapnak. Sajnos ez természetesen csak az USA-ban, nem nálunk.

Mindezekkel együtt egy ilyen iPad igazán jó vétel lehet. A legújabb processzorral tényleg nagyon jó és nagyon gyors táblagép, minden eddiginél olcsóbban. És az időtállóságról amit tudni érdemes: kb. 4-5 évre tervezhetsz egy ilyen táblagéppel, addig biztosan minden igényt kielégít átlagos használat mellett. 4-5 évre pedig tényleg nem is olyan sok pénz érte ez a nem egészen 120 ezer forint.

Te használsz valamilyen táblagépet?

Minél több okos eszköz, minél több kütyü, ami internetre van kötve, annál több a kockázat, hogy valamelyikhez illetéktelen kezek férnek hozzá. Persze ez nem teljesen alaptalan, de érdemes pár dolgot tisztába tenni.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Tényleg nagy a veszély?

Az első lépés ez. Tegyük fel a kérdést őszintén: mégis kinek állna érdekében feltörni a rendszereidet? Ha egy magánlakás eszközeiről van szó, akkor valószínűleg senkinek. Más kérdés persze, ha mondjuk egy ismert személy vagy, egy népszerű vállalkozás, vagy egyéb ismert intézmény. Természetesen ők "érdekesebbek" a hekkerek számára.

Megítélésünk szerint az egyszerű, hétköznapi emberek (és ezt nem negatív értelemben gondoljuk) csak a "próbálkozóknak" esnek áldozatul, esetleg egy lelkes szomszéd srác gyakorlásainak, és valódi, komoly veszély nem kopogtat az ajtón.

Mennyire kell védekezni?

Értelemszerűen minél nagyobb kockázatnak vannak kitéve a rendszereid, annál jobban. A nagyvállalatok dollármilliókat is hajlandóak elkölteni a biztonságuk fokozására, hiszen elég nagy esély van rá, hogy illetéktelen behatolás történjen, ráadásul nagy károkat tudnak okozni azzal, ha jogtalanul jutnak hozzá féltett adatokhoz.

Ha viszont a második kategóriába tartozol, akkor bőven elegendő lehet néhány minimálisan elvárható intézkedés, és a nem profi hekkereket máris kizártad.

És íme a Szent Grál

Változtasd meg a gyári alapértelmezett jelszavakat a kütyüiden. Ennyi az egész. Minden ilyen eszköz rendelkezik egy olyan felülettel, ahol az eszközt be lehet állítani, személyre szabni, stb. Ilyen egy router, egy kamera rögzítő, nyomtató, egy okosház különböző eszközei (pl. okostermosztát, stb). Ezek a felületek jelszó beírása után érhetők el, így védi a gyártó, hogy illetéktelen ne férhessen hozzá a rendszeredhez.

Viszont ezek az e jelszavak alap helyzetben általában azonosak (pl. admin a felhasználói név, és admin a jelszó). Ezek a gyári jelszavak egyszerűen Google-ben lekereshetők. Ha ezeket változatlanul hagyod, akkor bárki, aki hozzáfér az eszközeidhez, be tud jelentkezni a kezelőfelületére, és bármilyen beállítást meg tud változtatni rajta. Akár Téged is ki tud tiltani a saját rendszeredből.

Ezért fontos, hogy ezt a minimálisan elvárható lépést ne felejtsd ki, és változtasd meg a gyári jelszavakat. Ez kb. olyan, mint a számzáras lakat vagy bőrönd. Azon is az első lépés, hogy kódot cserélsz a gyári 000-ról valami másra.

Ne hagyd nyitva a kaput a rosszakarók előtt gyári jelszavak használatával.

Manapság minden okos. Okostelefon, okosóra, okostévé, okosszemüveg, stb. Gondolnád, hogy létezik okoshűtő, okosfőzőlap és okosszárítógép is? Nem? Pedig van. Az Apple pedig készített egy okoshangszórót, a HomePod-ot. Megmutatjuk, mitől okos.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi is az a HomePod?

A HomePod egy vezeték nélküli hangszóró, ami sajnos csak Apple eszközökkel akar (tud) együttműködni, vagyis csak iPhone-ról, iPod-ról, iPad-ről, MacBook-ról vagy egyéb almás kütyüről játszhatsz le rajta zenét. Szóval ha nincs almás kütyüd, akkor sajnos nem fogod tudni használni. Persze ha van, akkor is megnehezíti a dolgot, hogy a HomePod Magyarországon egyelőre nem kapható hivatalosan.

De mindettől függetlenül érdemes elolvasni, hogy mit is tud a HomePod, mert akár kapható, akár nem, akár tudnád használni, akár nem, elég izgalmas, hogy egy egyszerű hangszóró hová képes fejlődni.

Mérnöki remekmű.

A hangszóró rendkívül összetett. Vezérelhető a hangszóró tetején található érintőfelületről, vagy pedig az Apple intelligens asszisztense, a Siri segítségével. Ehhez az Apple beépítette a hangszóróba a 6-os iPhone-ban is remekül teljesítő A8-as processzort.

Található még a hangszóróban egy mélynyomó, 6 darab mikrofon és 7 darab hangszóró a közép és magas hangoknak. Mindezek a mikrofonok és hangszórók körkörösen vannak elhelyezve, így biztosítva az egyenletes hangzást.

Tanul, figyel, intelligens.

A processzorban van egy gyorsulásmérő, aminek segítségével a HomePod figyeli a kibocsátott és a visszaverődő hanghullámokat, és szinte azonnal változtat is a kibocsátott hullámok erősségén, így biztosítva a legjobb hangminőséget a szobában. El bírod képzelni, hogy másképpen "viselkedik" ha nyitva van a szoba ajtaja, mintha zárva? Pedig így van. Folyamatosan analizálja a környezeti zajokat és visszhangokat, és mindig arra törekszik, hogy a lehető legjobb hangképet állítsa elő.

Tesztelők szerint szinte hihetetlen, de olyan érzés, mintha a tér minden részén egyformán szólna. Ugyanolyan tisztán, és ugyanolyan hangerővel.

A 6 mikrofont tehát részben a folyamatos hangkorrigálásra használja a HomePod. És arra, hogy meghallja, ha szeretnél tőle valamit. Az Apple virtuális asszisztense ugyanis folyamatosan figyel Rád (magyarul sajnos nem tud). Csak szólsz neki (a jelszó: Hey Siri), hogy milyen zenét szeretnél hallgatni, és már indítja is. Vagy szólsz, hogy épp legyen hangosabb a zene, akkor hangosít rajta. És persze le is tudja halkítani, vagy megállítani a zenét, következőre váltani, stb. Végülis nagyjából mindent meg tud oldani, ami elvárható tőle. Meglepő, de hangos zene mellett is pontosan meghallja, ha szólsz "neki", és végrehajtja a kiadott parancsot.

A HomePod az Apple okosotthon rendszerének (HomeKit) tagja, így ha van más HomeKit kompatibilis okosotthon eszközöd, akkor azt is tudja vezérelni. Például ha a szobádban a világítás HomeKit kompatibilis okosvilágítás, akkor ha szólsz Sirinek, hogy kapcsolja le a lámpát, akkor a HomePod figyel Rád, és WiFi-n keresztül kiadja a parancsot a lámpádnak, hogy kapcsoljon le.

Szóval jogosan nevezhető okosnak ez a kütyü, de borzasztóan korlátozott a használata. Amíg a Siri nem tanul meg magyarul, addig a mi piacunkon főleg. Az viszont biztos, hogy az okosotthon vezérlési lehetőségek miatt egy ilyen hangszóró bőven túlmutat egy egyszerű hangszórón.

Kipróbálnád a HomePod-ot?