A számítástechnikai blog

Ez a blog azért jött létre, hogy szaktanácsokkal szolgáljunk azoknak az embereknek, akik használják a számítógépet, de nem biztos, hogy minden trükköt ismernek, és szeretnék, ha a számítógép használata zökkenőmentesebbé válna.
A blog szerkesztője a MasterMind Számítástechnika

Tetszett? Lájkolj minket!

Tetszett? Még több tanács:

A mai világban rendkívül sok hordozható elektronikai készüléket hordunk magunkkal. Okostelefon, okos óra, okos minden. És egyre többet lehet találkozni különféle IP kezdetű paraméterekkel (akár csak az elektromos szerelvények esetében). De mi a fene ez?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Minél nagyobb a szám, annál jobb, nem? Nem!

Az IP szám nem más, mint az adott készülék vagy eszköz védelmi szintje külső tényezőkkel szemben. Az angol International Protection Marking szavakból ered a rövidítés, ami nemzetközi védettségjelölést jelent. Az IP után mindig egy szám van. Magyarán az IP utáni szám mutatja meg, hogy a különféle behatások ellen milyen védelmet nyújt az adott eszköz. A leggyakrabban itt a vízzel, beázással kapcsolatban gondolunk erre a számra. Például lámpatesteknél és okostelefonoknál is az IP védelmet a nedvesség vagy víz elleni védelemként azonosítjuk be.

Gondolhatnánk, hogy akkor minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a készülék védelme. Ez ebben a formában nem igaz. Az IP jelölést követően a két számjegyet külön kell ugyanis nézni! Az első számjegy azt mutatja meg, hogy a készüléknek milyen a szilárd testekkel szembeni védelme (például por elleni védelem). A második számjegy vonatkozik a folyadékokkal szembeni védelemre.

Nézzük a számokat, melyik mit jelent?

Kezdjük az első számjeggyel, vagyis a szilárd tárgyakkal szembeni védelemmel:

  • 0: Nincs védelem
  • 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
  • 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
  • 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
  • 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
  • 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
  • 6: Teljes mértékben védett por ellen

A második számjegy pedig a folyadékokkal, vízzel szembeni védelmet jelöli:

  • 0: Nincs védelem
  • 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
  • 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
  • 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
  • 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
  • 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
  • 8: Víz alatt folyamatosan használható (a gyártó által meghatározott, 1 és 3 méter közötti mélységben)
  • 9K : Magasnyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.

Magyarán a fenti képen látható IP 67 azt jelenti, hogy a por ellen maximális védelmet nyújt az adott készülék, a folyadékot pedig egészen jól bírja, 1 méter vízmélységig 30 percen át nyújt védelmet.

 

Ha a jövőben találkozol IP védettséggel, most már tudni fogod, mit jelent.

Címkék: ip védettség

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamitastechnikarol.blog.hu/api/trackback/id/tr2113588345

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása