A számítástechnikai blog

Ez a blog azért jött létre, hogy szaktanácsokkal szolgáljunk azoknak az embereknek, akik használják a számítógépet, de nem biztos, hogy minden trükköt ismernek, és szeretnék, ha a számítógép használata zökkenőmentesebbé válna.
A blog szerkesztője a MasterMind Számítástechnika

Tetszett? Lájkolj minket!

Tetszett? Még több tanács:

Manapság az internet szolgáltatók már egészen nagy sávszélességet kínálnak ügyfeleiknek, de jó volna tudni, hogy van-e egyáltalán értelme ennek a nagy sávszélességnek vagy csak pénzkidobás?

Nézzük, hogy mennyire legyen gyors a neted, és mitől függ, kell-e Neked a nagyobb csomag.

Mi a sávszélesség?

Sávszélességnek hívjuk az internet adatátviteli sebességét. Leginkább megabit per másodperc (Mbit/s) a mértékegysége, vagyis azt mutatja meg, hogy egy másodperc alatt hány megabitnyi adatot tudsz elérni az interneten.

Figyelem, a megabit (Mb) nem összekeverendő a megabájttal (MB). A rövidítésnél a kis és a nagy "b" betű a különbség. Azonban a bit és a bájt között egy 8-as szorzó van, vagyis egy megabájt az 8 megabit.

Mi a különbség a le és a feltöltési sebesség között?

A másik adat, amivel az internetszolgáltatásokat szokták jellemezni, az a le és feltöltési sebesség. A sebességet megbeszéltük, de mi ez?

Letöltés az, amikor az interneten lévő tartalom jut el a számítógépedre, vagyis mintegy letöltöd az adatot az internetről. Ilyen például, ha megnézel egy honlapot, vagy egy YouTube videót, esetleg letöltesz egy filmet.

Feltöltésnek azt nevezzük, amikor a számítógépedről szeretnél feltölteni valamit az internetre. Például elküldesz egy emailt, feltöltesz a Facebookra egy fotót, vagy a YouTube-ra egy videót, esetleg a felhőben lévő tárhelyedre töltesz fel fájlokat.

Ebből logikusan következik, hogy a letöltési sebesség azt mutatja meg, hogy mennyire gyorsan tudsz Te elérni az internetről tartalmakat, a feltöltés pedig azt, hogy Te mennyire gyorsan tudsz feltölteni adatokat az internetre.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tételezzük fel, hogy szeretnél letölteni egy csatolmányt, amiben fotók vannak. Ez a csatolmány legyen például 25 MB (tehát megabájt) méretű. Tegyük fel, hogy van egy olyan internetkapcsolatod, aminek a letöltési sebessége 150 Mbit/s. Akkor ugye másodpercenként 150 megabit adatot tudsz letölteni, a 25 megabájt pedig 200 mbit (mert ugye nyolccal kell szorozni). Rögtön látszik, hogy elméletileg 1,33 másodperc alatt tudod letölteni a 25 megabájtnyi adatot. Ha a feltöltési sebesség mondjuk 10 Mbit/s, akkor viszont a feltöltés (tehát ha például Te küldenél egy ekkora méretű csatolmányt emailben) már 20 másodpercig fog tartani.

Mennyire garantált ez?

Semennyire, pontosabban nem ezt garantálják, nem így garantálják a szolgáltatók. Természetesen vannak olyan szolgáltatások, amelyek a névleges sávszélességet garantálják, és gyakorlatban is tudják ezt, de ezek a megszokott, hagyományos internet előfizetésekhez képest jelentősen drágábbak, de elsődlegesen ezeket a szolgáltatásokat vállalkozásoknak szánják, nekik fontosabb a tökéletesen stabil és gyors internet kapcsolat.

Valójában az internet csomagoknál a nagy betűvel reklámozott sávszélesség egy elméleti maximum, vagyis azt mondja a szolgáltató, hogy akár ennyi is lehet a sávszélesség, ideális esetben. És sokkal kisebb betűkkel azt is kiírják, hogy mennyi a garantált sávszélesség, ami azt jelenti, hogy annál biztosan nem lesz kevesebb a gyakorlatban nyújtott sávszélesség. Természetesen szó sincs arról, hogy csak ennyit fog valójában nyújtani a szolgáltató, de azt tudnod kell, hogy amíg a garantált sávszélességet tudják biztosítani, addig nincs joga a felhasználónak reklamálni, hogy lassú az internet.

És akkor a fő kérdés: mennyire legyen gyors neted?

Természetesen a szolgáltatók igyekeznek rábeszélni mindenkit a lehető legnagyobb csomagra, a gyorsabbnál gyorsabb internetre. De ez egy baromság. Egyrészt, egy igazán gyors internethez bőven nem elegendő egy hagyományos, olcsóbb router, hanem szükség lehet egy komolyabb teljesítményű, drágább darabra. Márpedig hiába lesz akármennyire gyors interneted, ha a routered lekorlátozza a sebességet.

Másrészt a legtöbb eszközzel manapság WiFi-n kapcsolódunk az internetre, WiFi-n keresztül pedig már tényleg nagyon nehéz megközelíteni a manapság divatos sávszélességeket. Manapság már nagyon sok szolgáltató kínál legalább 500 megabites internetet, de WiFi-n keresztül egy nagyon jó router (pl. 40-50 ezer forintos ASUS, Linksys) esetén sem igazán tudunk 2-300 megabites sávszélességnél gyorsabbat biztosítani. És minél távolabb mész a routertől, ez egyre csak csökkenni fog.

Azt, hogy kinek mennyire gyors internetre van szüksége, nehéz így előre meghatározni, de néhány támpontot azért adunk.

  • ha egyszerű, otthoni felhasználásra kell internet, csak internetböngészésre, YouTube videók nézegetésére és Facebookra, és egyidejűleg csak 1-2 készülék fogja használni az internetet, akkor igazából egy 30-50 megabites internet erre bőségesen elegendő.
  • ha szoktál nagyobb terjedelmű dolgokat letölteni az internetről, vagy egyszerre több eszköz is aktívan használja az internetet (pl. több eszközről megy a YouTube, HBO GO, Spotify, stb.), akkor érdemesebb lehet kicsit gyorsabb csomagot választani, de 100-150 Mbit/s -nél gyorsabbra itt sincs szükség, bármennyire is erőlteti a szolgáltató.
  • ha pedig már egészen sok, akár 5-10 eszköz használja aktívan az internetet (tehát például egy kis vagy közepes méretű iroda), folyamatos le és feltöltésekkel, nagyobb fájlok interneten keresztüli mozgatásával, akkor érdemes lehet elgondolkodni egy még gyorsabb, 250-500 mbites csomagon. Ennél gyorsabb internetre véleményünk szerint gyakorlatilag semmilyen körülmények között nincs szükség.

 

Ne fizess feleslegesen sok pénzt az internetért!

Címkék: internet előfizetés tippek-trükkök internet sávszélesség

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamitastechnikarol.blog.hu/api/trackback/id/tr4914872030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása