A számítástechnikai blog

A múltkor írtunk arról, hogy hogyan használd a vágólapot, ami meggyorsíthatja a munkádat. Mivel rengeteg visszajelzés érkezett arról, hogy milyen hasznosak az ilyen tanácsok, ezért most további billentyűkombinációkat mutatunk meg Neked, melyek mind sokat gyorsítanak a számítógép használaton.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Szövegszerkesztési tippek

Ha kijelölsz egy szövegrészt, majd kiválasztasz valamilyen formázást (például dőlt betű), akkor a kijelölt szakasz formázása megváltozik.

Nézzük csak, milyen formázásokat milyen billentyűkombinációval tudsz elérni!

Félkövér: angolul ezt 'bold'-nak nevezik, így a Ctrl gomb lenyomásával együtt a 'bold' szó első betűjét, a 'b'-t kell leütnöd. Tehát félkövér=Ctrl+B

Dőlt betű: ezt 'italic'-nak hívja az angol, így a Ctrl+Ikombinációval tudod dőlt betűre változtatni a kijelölt szöveget.

Aláhúzás: angolul 'underline' vagy alsó vonal, ebből következik, hogy a Ctrl+U kombinációval tudod ezt a formázási stílust előcsalogatni.

A bekezdés elrendezését is tudod billentyűkombinációkkal változtatni.

Balra zárás: Ctrl+L, mint 'left'.

Jobbra zárás: Ctrl+R, mint 'right'.

Középre igazítani a Ctrl+E kombinációval lehet, itt az alap logika nem működne, hiszen eredetileg 'center' volna, de a Ctrl+C kombináció már a vágólapra másolásé, így mást kellett kitalálni.

A sorkizárás angolul 'justify', így a Ctrl+J kombinációt kell használnod, ha ezt a formázást szeretnéd.

Művelet visszavonása: ha valamit elrontottál, nem kell újrakezdened a dolgot, hiszen a Ctrl+Z kombinációval lépésenként visszavonhatod a módosításaidat, így visszaállítva a kívánt állapotot.

Ha művelet visszavonása közben rájössz, hogy mégis az előbbi változatra van szükséged, akkor a Ctrl+Ykombinációval tudod újra kérni a módosítást.

Ezek a tippek elsősorban a Microsoft Office programokban működnek, de a legtöbb egyéb szerkesztő felületre átvették ezeket a kombinációkat, így számos helyen használhatók.

Navigálás

Ha például egy űrlapot kell kitöltened, ahol sok mező található, akkor kényelmetlen az, hogy a billentyűzeten gépelsz, majd az egérhez kell nyúlni átkattintani a következő mezőbe.

Sokkal egyszerűbb, ha lenyomod a TAB gombot (a Caps Lock és a 0 között találod a billentyűzet bal oldalán). Így máris a következő mezőre ugrik a kurzor, és gépelheted is az oda szükséges adatot. Ha netán vissza kell térned azelőző mezőre, akkor a Shift+TAB kombinációvalmindig az előző mezőre tudsz ugrani.

Itt is működik a művelet visszavonása, ismétlése funkció a Ctrl+Z és a Ctrl+Y gombokkal. 

További általános kombinációk

Csak felsorolás szerűen még néhány hasznos kombináció:

Megnyitás: Ctrl+O (open) - például egy dokumentum megnyitásához.

Mentés: Ctrl+S (save) - elmenti a dokumentumot, amin dolgozol.

Újratöltés: Ctrl+R (reload) vagy F5 - ezt böngészőkben használhatod, újratölti, frissíti a megnyitott weboldalt.

Keresés: Ctrl+F (find) - az adott weboldalon vagy megnyitott dokumentumban keres egy szövegrészt, amit a keresőmezőbe beírsz.

Keresés és csere: Ctrl+H - szerkesztéskor a kijelölt szövegben vagy az egész dokumentumban kicserél egy általad megadott szövegrészt egy másikra. Akkor hasznos, ha például 100 helyen ki kellene cserélned egy szót, így nem kell egyesével megtenned, hanem beírod a keresés mezőbe az eredeti szót, a "mire cseréled" mezőbe az új szót, és így egy kattintással ki tudod cserélni mindet az egész dokumentumban.

Nyomtatás: Ctrl+P (print) - kinyomtatja az adott weboldalt vagy dokumentumot.

Új ablak vagy dokumentum: Ctrl+N (new) - új böngészőablakot, vagy új dokumentumot nyit.

Minden kijelölése: Ctrl+A (all) - kijelöli az egész dokumentumot, vagy a teljes weboldal tartalmát. Így tudsz egy egész dokumentumra formázást adni (például betűtípust váltani), vagy akár vágólapra is helyezheted.

Használd egészséggel a fenti kombinációkat!

Tetszett? Iratkozz fel további tanácsokért a jobb oldalon!

Elterjedt tévhit, hogy ha több vírusirtót használsz, akkor nagyobb eséllyel véded ki a vírusokat. Ez alapvetően logikusnak is tűnik, de mégsem teljesen ez a helyzet. Legalábbis több vírusirtó használata többet árt, mint használ.

Ebben a levélben megnézzük, hogy érdemes-e több vírusirtót használni egyszerre, és hogyan érdemes védekezni a vírusok ellen.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Minél több, annál jobb. Vagy mégsem?

Teljesen logikusnak tűnő gondolat, hogy ha egy számítógépre több vírusirtót telepítünk, akkor a tudásuk összeadódik, és egyre kevesebb vírust tudunk összeszedni.

Minden vírusirtó szoftver rendelkezik egy vírusdefiníciós adatbázissal, ami tartalmazza, hogy mely vírus fajtákat képes felismerni és kiszűrni. Természetesen a különböző szoftvereknél ez az adatbázis más és más, tehát nem mindegyik vírus ellen véd mindegyik vírusirtó. Az is tény, hogy nem létezik olyan vírusirtó, amelyik mindegyik vírust ismerné.

Ennek ellenére nem javasoljuk, hogy egyszerre több vírusirtót használj a számítógépeden, mert az ugyan igaz, hogy összességében több vírus ellen lenne védett a számítógéped, de a használhatósága is jelentősen csökkenne. A több vírusirtó egyidejű használata ugyanisrendkívüli mértékben lelassítja a számítógép működését.

Ezért lesz lassú a számítógéped

Ha nem érdekelnek a technikai részletek, akkor ezt a fejezetet ugord át nyugodtan.

A vírusirtók úgy működnek, hogy amikor észlelnek egy vírusos fájlt a számítógépeden, akkor azt karanténba helyezik. Ez a karantén ugyanúgy a merevlemezeden tárolt terület, csak a vírusirtó tudja, hogy melyik könyvtárat tekinti karanténnak, és az abban tárolt fájlokhoz nem enged hozzáférést.

A lényege a karanténnak az, hogy ha tévesen észlelne vírusosnak egy fájlt, akkor innen manuálisan visszaállíthatod azt az eredeti helyére, és megadhatod, hogy ez a fájl nem vírusos. Ha nem lenne karantén, hanem azonnal törölne minden vírus gyanús fájlt, akkor előfordulhatna, hogy olyan adatot is töröl, amit mégsem kellett volna.

Igen ám, de most jön a másik vírusirtó szerepe. Ha van másik vírusirtó a gépeden, akkor az észreveszi, hogy fájl művelet van (az első vírusirtó épp áthelyezi a fertőzött fájlt a karanténba), és mivel a fájlműveletek közben mindig történik vírusellenőrzés, ezért a második vírusirtó is észreveszi, hogy hoppá, itt egy vírusos fájl. Amit megpróbálna ő is kiszűrni, megszakítja az első vírusirtó karanténba helyezését, és megpróbálja ő a saját karanténjába helyezni.

Majd ekkor az első vírusirtó veszi észre a fájlmozgást, ellenőriz, észlel, és megpróbálkozik a karanténba helyezéssel.

És ez egy ördögi kör, ami képes a számítógépedet olyan szintre lelassítani, hogy egy internet böngésző megnyitása is akár percekig is eltarthat.

Ezért SOHA ne használj egyszerre több vírusirtót egy számítógépen.

Akkor mi a legjobb megoldás a vírusok ellen?

A legjobb megoldás több részből áll. Egyrészt ésszel kell használni a számítógépet. Kétes forrásokból származó anyagot ne másolj fel a számítógépedre. Ha figyelmeztet a vírusirtó, ne akard feltétlenül felülbírálni, higgy neki, az esetek több, mint 99%-ban csak azt a fájlt jelöli vírusosnak, ami valóban az. Próbálj minél inkább ismert, "tiszta" weboldalakon járni. Felnőtt tartalmú oldalból is van több ingyenes, színvonalas oldal. Gyanús, ha egy weboldalnál 3-4 felugró reklám is zavar, és bárhová kattintasz, egyre több a reklám. A józan ésszel megválasztott internetes tartalom mellett nem igazán kell félned a vírusoktól. Persze emailezni is ésszel kell, és nem kell minden ismeretlen mellékletet azonnal megnyitni.

Másrészt érdemes jó vírusirtó szoftvert használni. Az ingyenesen használható vírusirtók általában kevesebb vírusfajtát ismernek, ráadásul folyton arra buzdítanak, hogy vásárold meg a nagyobb tudással rendelkező, de már fizetős változatot a szoftverből. Szóval az ingyenes változatok afféle csalik, de a semminél jobbak.

Az illegálisan használt vírusirtók nagy baja, hogy ideig-óráig működnek, utána nem tudják frissíteni az adatbázist.

Egy jogtisztán megvásárolt vírusirtó szoftver már akár 5 ezer forintért is kapható évente, ami igazán nem nagy költség, és így egy évig egész jó védelemmel rendelkezik a számítógéped.

Szintén érdemes jogtisztán használni a Windowst is,mert akkor a frissítéseket nyugodtan fogadhatod, ezek a frissítések pedig szintén segítenek a vírusokat elkerülni. Egy Windows ugyan kb. 30 ezer forintba kerül, de 4-5 évig simán tudod használni (sokan még mindig a több, mint 10 éves XP-t használják - igaz, ahhoz már nem jön frissítés).

Ha lejár, nem véd?

Ha lejár egy vírusirtó szoftver licence, az nem jelenti azt, hogy már nem működik. Ameddig élő a licenc, addig nagyon gyakran (jobb szoftvereknél minden nap) érkezik adatbázis frissítés, amikor lejár a licenc, onnantól nem fogod megkapni a frissítéseket. Az addig ismert vírusok elleni védelmet ugyanúgy nyújtja a szoftver, de az ezután érkező vírusok ellen már nem véd.

Internetezz józan ésszel, és használj egy jó vírusirtót! De egyszerre csak egyet.

Vannak olyan trükkök, amiket ha használsz, akkor sokkal gyorsabban tudsz elérni funkciókat, ezáltal gyorsabban tudod használni a számítógépedet, pedig még költened sem kell rá.

Elárulunk egy ilyen trükköt, amit talán ismersz, de nem biztos, hogy minden esetben tudod, hogy használhatnád ezt a funkciót. Megnézzük, mi is az a vágólap.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A vágólap

A számítógépek egyik rejtett, ám leghasznosabb "rejtett" funkciója a vágólap. De mi is ez?

Egy olyan átmeneti tároló, melynek segítségével nagyon meggyorsítható a munkavégzés a számítógépen. Lehet benne tárolni szöveget, képet, multimédiás tartalmat de akár fájlokat is. Az itt tárolt adatok vagy a memóriában, vagy a merevlemezen tárolódnak a háttérben, de ennek nincs igazán jelentősége.

A szó eredete az angol "clipboard", ami az iratok hordozására szolgáló csíptetős táblát jelenti. Ezek a táblákon isideiglenesen találhatók az információk, csak amíg átkerülnek a végleges helyükre.

A számítógépeken ugyanez a funkciójuk. Például adott egy rövidebb-hosszabb szövegrész, amit szeretnél áthelyezni egy másik helyre, például egy emailbe. Badarság volna átpötyögni a szöveget, ehelyett praktikusabb volna egy az egyben átmásolni azt.

Ugyanígy másolhatunk át fájlokat is a Windowsban, de akár a képernyőnket is lefotózhatjuk.

Fontos, hogy a vágólapon egyszerre csak egy dolog lehet, így ha valamit vágólapra teszel, akkor a korábban ott tárolt adat törlődik onnan.

Így használd

A vágólap használata igen egyszerű.

1. Jelöld ki azt a szövegrészt, amelyet másolni szeretnél. 

2. Nyomd le a Ctrl+C billentyűkombinációt, így a kijelölt szövegrészt a számítógép vágólapjára másoltad. Ezt fizikailag nem fogod látni, de a háttérben ott lesz.

3. Kattints oda, ahová szeretnéd az adott szöveget beilleszteni. Ez lehet egy email, skype beszélgetés, Facebook üzenet, vagy bármi ehhez hasonló. Itt nyomd le a Ctrl+V billentyűkombinációt.

Ennyi az egész. Ha mindent jól csináltál, máris beillesztetted a kijelölt szöveget az új helyére.

Ugyanígy működik akkor is, ha képet szeretnél másolni, vagy ha megfelelő médiaszerkesztő programot használsz, akkor média anyagokkal is ugyanez a helyzet.

A fájlok másolásakor jelöld ki a másolandó fájlt vagy fájlokat, ugyanígy helyezd őket vágólapra, majd jelöld ki a beillesztés helyét, és a fenti módszerrel illeszd be oda a vágólapra helyezett fájlt vagy fájlokat.

Mi van, ha nem kell az eredeti?

Előfordul olyan helyzet, hogy az eredeti helyén nincs is szükség az adott szövegre vagy fájlra. Ilyenkor persze megteheted, hogy vágólapra másolod, beilleszted az új helyére, majd végül törlöd az eredetit, de ennél jóval egyszerűbb, ha a Ctrl+C helyett a Ctrl+X billentyűkombinációt használva nem másolod a szöveget, hanem kivágod. Ekkor az eredeti helyéről eltűnik a szöveg, multimédiás tartalom, kép vagy fájl, és az új helyére kerül - miután beillesztetted.

Ha fájlnál alkalmazod a kivágást, akkor azt viszont csak egyszer tudod beilleszteni, és a beillesztéssel a vágólap is ürül, míg másolásnál akárhány helyre beillesztheted a másolt fájlt.

Mikor praktikus?

A leggyakrabban webcímeket küldenénk ismerősünknek, erre pedig nagyon praktikus a vágólap.

Szintén gyakran használatos egy adott üzenet több példányban történő elküldése esetén. Megírod, vágólapra helyezed, majd újra és újra beilleszted minden egyes címzettnél.

Persze a hírlevelet azért nem így küldjük több, mint ezer címre, de 5-10 üzenet esetében rendkívül sokat gyorsít. :)

Képernyőfotó

Említettük, hogy képernyőfotót is tudsz készíteni.Praktikus lehet akkor, ha pl. van egy hiba, amit jó volna "dokumentálni", és elküldeni egy szerviznek, például nekünk. Ilyenkor a billentyűzeten a Print Screen gombot lenyomva az aktuális képernyőről készült fotó kerül vágólapra, és egy emailbe, word dokumentumba, skype-ba tudod beilleszteni a Ctrl+V kombinációval.

Biztonsági figyelmeztetés!

Soha, de soha ne rakj vágólapra jelszavakat! Nagyon veszélyes dolog, mert ott felejtheted, és akkor bárki könnyedén hozzáférhet egy-egy jelszóval védett tartalmadhoz.

Használd a vágólapot, hidd el, hogy rövid idő alatt észrevétlenül is folyamatosan fogod használni, és nagyon meggyorsítja a munkát.

Memóriakártya ma már rengeteg kütyüben van. MP3 lejátszó, okostelefon, táblagép, fényképezőgép, videokamera, GPS készülékek, de a modern autók audio rendszerei is képesek memóriakártyáról zenét lejátszani. És még sorolhatnánk.

Megnézzük, hogy milyen memória kártya szabványok terjedtek el, és mit érdemes nézni vásárláskor.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Memória kártya típusok

Eleinte nagyon sokféle szabvány terjedt el, de ahogyan az evolúcióban lenni szokott, végül csak 1-2 típus maradt fenn, a többi próbálkozás szép sorban kihalt.

A kezdet kezdetén a Compact Flash és az xD kártyák elterjedése volt jellemző, valamint gyakori volt még az MMCkártyatípus is. A Sony már ekkor külön utakon járt, ő ugyanis saját szabványú, ún. Sony Memory Stickkártyatípust használt.

A Compact Flash kártyát 1994-ben mutatta be a SanDisk. 20 éves tehát a memóriakártya technológia. Ezek közt a legelterjedtebbek az 512MB - 4GB közötti kapacitásúak, de létezik egyébként 128GB-os modell is. A hátrányt a nagy fizikai méret mellett a lassú működés jelenti. A gyakorlatban kb. 6 megabájtot tudunk másodpercenként másolni erre a memóriakártyára, ami manapság nevetségesen kevés. A fizikai méret pedig a modern kütyükben szintén nagyon fontos, hisz minden megtakarított milliméter nagyon sokat számít.

1997-ben jelent meg az MMC, amelyet a Siemens-szel együtt, de szintén a SanDisk mutatott be. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy SD kártya, sőt a legtöbb SD kártyát használó eszköz képes is az MMC kártyákat kezelni.Tulajdonképpen az SD kártya elődjének tekinthető az MMC kártya, manapság nem használatos szabvány.

Az MMC kártyák sebessége nagyon lassú volt, így a fizikailag ugyanolyannak kinéző, ám jóval gyorsabb SD kártya következett. Az SD szabványon belül többféle kialakítás létezik, a hagyományos SD kártya mérete kb. 2,4 cm széles, 3,2 cm hosszú és kb. 2 mm vastag. Aztán jött aMiniSD, majd a MicroSD, ezek mind kisebbek. A MicroSD például akkora, mint egy kisujj köröm, kb. 11 mm széles, 15 mm hosszú és 1 mm vastag. Ami az igazi csoda, hogy picike mérete ellenére is kapható manapság 128GB-os változat is, de az elméleti maximum 2048GB. Na ez már nem semmi.

Az SD szabvány persze mind további generációkat élt meg, volt az SD, SDHC és az SDXC. Ezek egymással kompatibilisek, mindössze a sebesség és tárolókapacitás az, ami a különbséget jelenti. Hatalmas előny, hogy ha a legkisebb MicroSD szabványú kártyát vásárolsz, azt egy átalakító adapterrel könnyedén behelyezheted olyan készülékbe, ami MiniSD vagy SD foglalattal rendelkezik, hisz a szabvány ugyanaz, csak a fizikai méret más.

Az xD kártya a korai digitális fényképezőgépeknél terjedt el, nem véletlenül, hiszen az Olympus és a Fuji közös fejlesztéséről beszélünk. Az xD kártyák maximális kapacitása 2 GB, ennek köszönhető, hogy kihalt ez a szabvány.

A Sony saját szabványú kártyákat használ, ezek aMemory Stick, Memory Stick PRO és a Memory Stick PRO Duo. Ezek részleteibe azért nem megyünk bele, mert csak és kizárólag Sony készülékek használják, akinek pedig Sony-ja van, az úgyis tudja, neki melyik kell.

Sebesség

Az előbbiek miatt csak az SD technológiát fogjuk tovább boncolgatni.

Minden memória kártyán van egy jelölés, ami a kártya sebességére utal. Ezt Class néven találod. A Class 2 azt jelenti, hogy garantáltan legalább 2 MB/mp adatátviteli sebességre képe, a Class 4 4 MB/mp, a Class 6 értelemszerűen 6 MB/mp -et jelent, ugyanígy a Class 10 pedig 10-et. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha csak kis felbontású fényképeket készítesz, akkor elegendő egy lassabb kártya is, egy FullHD-s felvételhez már nélkülözhetetlen a Class 10.

Az ennél gyorsabb kártyák már új jelölést kaptak, UHS (Ultra High Speed) néven. Az UHS-1 10MB/mp, az UHS-3 30MB/mp adatátviteli sebességet jelent. Egy 4K-s videó rögzítéséhez például szükséges az UHS-3 sebesség.

Mekkorát?

Manapság már egészen megfizethető áron lehet nagy méretű kártyákhoz hozzájutni, egy 32GB-oshoz is hozzá lehet jutni 10 ezer forint körül, 64-eshez 20 ezer körül és egy 128-ashoz is 40 ezer forint körül.

Attól függ, hogy mekkorára van szükséged, hogy mire fogod használni. Ha csak fényképeket fogsz készíteni és tárolni, akkor gyakorlatilag felesleges 16GB-nál nagyobb méretet vásárolni, hisz erre is  elfér 12 megapixeles fotóból bő 6.000 darab.

Ha FullHD-s videókat is készítenél, ekkor érdemes lehet egy 32GB-os kártyát vásárolnod, 64 GB-os, netán nagyobb kártyákra csak annak lehet szüksége, aki elképesztő mennyiségű fotó és videó anyagot készít.

Összegzés

Ha nem Sony készüléket használsz, akkor szinte biztos, hogy MicroSD kártyára van szükséged. Válassz elég gyors kártyát, és elegendő méretűt, de feleslegesen nagy kártyát ne vegyél, egyszerűen csak azért, mert értelmetlen.

Ha nem férnek el a fényképezőn a karácsonyi képek, akkor vásárolj egy új memória kártyát.

Még hogy nem a méret a lényeg? Dehogynem! A táblagépeknél és okostelefonoknál nagyon fontos a kijelző mérete.

Megnézzük, milyen méretek közül választhatsz, és mikor mekkorára van szükséged.

Ez természetesen a felhasználási körülményektől függ, és az egyedi igényektől. Ami biztos, hogy minél nagyobb egy kijelző, annál több képpont kell ahhoz, hogy szép legyen a kép. Erről beszéltünk a múltkor is.

Megéri elolvasni?

Milyen méretek vannak?

Alapvetően a táblagépek 4 féle kijelző mérettel kaphatók: 7, 8, 9 és 10 coll* a képernyőátló hossza.

*1 coll 2,54 cm-nek felel meg. Hívják még inch-nek is, jelölése: "

A hírek szerint érkezni fog 12"-os táblagép is a Samsungtól és talán az Apple-től is.

A telefonoknál manapság 3,5"-osnál kisebb készülékek ritkák, a 4-4,2" a legelterjedtebb kis méretű kijelző, 4,5-5" között találhatók a nagyobb kijelzők, és 5,5" körül az óriás kijelzők. Ezeket a telefonokat hívják phabletnek - a phone és tablet szavak összeolvadásából.

A kijelzők méretén túl a képarány is más és más.Ahogyan a régi TV készülékek képaránya sem egyezik meg a mostani TV-k képarányával, úgy nem egyezik a különböző méretű táblagépek képaránya sem.

Képarány

A képarány a képernyő szélessége és a képernyő magassága egymáshoz viszonyított aránya. Például egy TV képaránya 16:9, ami azt jelenti, hogy 16 egység a képernyő szélessége, 9 egység a magassága. A felbontás (vagyis a képpontok száma) például 1920×1080, ez is a 16:9 -es képarányt mutatja meg. Hiszen ha az 1920-at 16 egyenlő részre osztjuk, akkor látható, hogy egy egységnek nevezett terület 120 képpontot tartalmaz, és a magasság 9 egységét ha beszorozzuk a 120-al, akkor meg is kapjuk a függőlegesen elhelyezkedő 1080 képpontot. Egyébként ezt a felbontást hívják Full HD felbontásnak.

Na ugyanezen elv alapján lehet a táblagépek és a telefonok képarányát is besorolni.

A 7 és 9"-os táblagépek képaránya egészen elnyújtott, 16:9-es képarányú, mint a modern laptopoké és TV-ké,szemben a 8 és 10"-os gépekkel, amelyek képaránya a korábban használatos 4:3-as. Mégis táblagépeknél valahogy a 4:3-as képarány sokkal kényelmesebbnek tűnik, hiába csak 1" különbség van a 7 és a 8"-os gépek között, egy 8"-os legalább másfélszer nagyobbnak tűnik a kistesójához képest. Ez persze csak optikai csalódás, fizikailag nem sokkal nagyobb a kép. De jobb az elrendezés!

A telefonoknál egyszerűbb a helyzet, ott majdnem minden modern telefon 16:9-es képaránnyal rendelkezik, így ott elég a fizikai méretet nézned.

Mekkorát válassz?

Igazság szerint sok tanáccsal nem tudunk szolgálni, ez nagyon szubjektív dolog. Én személy szerint telefonoknál 4"-nál nagyobb készüléket nem akarok, míg van, aki 4,7-5"-nál kisebb készülékkel nem tud megbarátkozni.

A tapasztalat az, hogy aki sokat internetezik a telefonján- és viszonylag nagyobb kézmérettel rendelkezik - azok számára jobb a nagyobb méretű kijelző, míg a kisebb kezű emberek számára a nagy kijelző már kényelmetlenül használható, mivel egy kézzel nem kezelhető.

A táblagépeknél mi azt javasoljuk, hogy a 7"-os méretet csak gyerekeknek érdemes megvásárolni, hisz az ő kezük méretéhez egyszerűen kényelmetlen a nagyobb méret, ráadásul a nagyobb mérettel a nagyobb súly is együtt jár.

Felnőttként viszont egy táblagépen folyamatos az internetezés, ehhez praktikusabb a nagyobb méret, a 8, 9 vagy 10"-os. Ezen belül azt javasoljuk, hogy ha Te főként filmeket néznél a táblagépen, akkor 9"-osat válassz (ennek a képaránya 16:9-es, mint a modern filmeké), míg ha főként interneteznél, képeket nézegetnél, és emaileznél, akkor a 8"-os vagy a 10"-os méretet válaszd. 8-ast akkor, ha sokat hordozod magaddal a gépedet, 10-est akkor, ha főleg egy helyben használod (például jellemzően otthon). A 10"-os már picit túl nagy ahhoz, hogy könnyedén be lehessen tenni pl. egy női táskába, és nem fér be egy autó kesztyűtartójába sem, míg egy 8"-os már könnyedén hordozható.

Nem sikerült segítenünk?

Valójában nagyon nehéz ebben a témában úgy segíteni, hogy nem látod ténylegesen, melyik mekkora, és milyen súlyú készülék. Könyvből nem lehet megtanulni autót vezetni sem, de az alapvető tulajdonságok megismerhetők.

De gyere be hozzánk, nálunk mindegyik méretet megtalálod készleten, így össze tudod hasonlítani fizikailag is, hogy melyik méret a leginkább kézhez álló számodra.

Ne ár alapján döntsd el, mekkora táblagépet vásárolsz, hanem a felhasználási igényed alapján!

Ma reggel egy barátommal beszélgettünk, és feljöttek az okostelefonok. A gyártók valódi számháborút játszanak egymás ellen. Kié a nagyobb, kiében vangyorsabb processzor, több processzor mag, többgigabájt, nagyobb kijelző, több memória, nagyobbképpont sűrűség, és folytathatnánk a sort bármeddig.

Viszont ez az egész egy nagy büdös marketing bullshit*!

* Bullshit: süketelés, marhaság, duma a semmiről, sóder

Eláruljuk, hogy miért nem jelentenek ezek a paraméterek önmagukban semmit, és miért ne dőlj be ezeknek a marketing adatoknak.

Megéri elolvasni?

Hol kezdődött ez az egész?

Azt tudjuk, hogy az okostelefon forradalmat az Apple indította az iPhone-nal, ezt milliószor kitárgyaltuk már. Ekkor 3,5" volt a kijelző mérete, Steve Jobs ugyanis azt mondta, ez a tökéletes méret egy Homo sapiens számára. Amíg élt, addig nem is készült más méretben iPhone.

Igen ám, de jöttek a riválisok, és próbáltak lyukat ütni az Apple marketing pajzsán, és elsősorban a Samsung belekezdett a kijelző növelésbe. A felhasználási igények is sokat változtak az évek során, míg eleinte az emberek főként telefonálás mellett használták az okostelefonokat egyéb funkciókra, addig manapság többet emailezünk, facebookozunk, internetezünk és kitudja még mit csinálunk rajta, mint amennyit telefonálunk. Ehhez pedig valóban kényelmes a nagyobb kijelző, hisz több mindent látunk rajta. Persze kényelmetlenebb kezelni, de ez szubjektív dolog, kinek melyik méret az ideális.

Az Apple viszont - ekkor még - nem ment bele a méret háborúba. Más utat választottak. A 4. generációs iPhone-nál az egyik nagy újdonság az ún. retina kijelző volt.Ez azt jelenti, hogy a képpontok sűrűsége olyan nagy, hogy az emberi szem képtelen meglátni a képpontokat.

Most úgy gondolod, hogy a monitorodon sem látszanak a képpontok? Nézd csak meg alaposabban és közelebbről, főként az íveknél fogod látni őket.

Na szóval, Steve Jobs - kutatók pontos felmérése alapján - azt mondta, hogy valahol 300 képpont/inch képpontsűrűség felett már nem látja az emberi szem a képpontokat. Az iPhone 4 (valamint a 4S, 5 és 5S) esetében ez az érték 326, tehát megfelel ennek a kritériumnak. Szuper, íme a tökéletes kijelző, amitől jobbat nem lehet gyártani. Vagyis lehet, csak nincs élő ember a Földön, aki látná a különbséget.

Persze színárnyalatokban lehet még dolgozni a kijelzőkön,felbontást tekintve valóban nincs értelme tovább fejleszteni. Viszont akkor hogyan adna el a konkurencia?

Az első lépés persze csak az volt, hogy a konkurensek is megjelentek a maguk retina kijelzőjükkel, majd elkezdték növelni a tétet. Először 500 körüli képpont/inch, majd most bejelentették, hogy 4K-s kijelzők kerülnek az új csúcstelefonokba. Ez 5"-os képernyőnél 881 képpont/inch.

Na de akkor mi ezzel a gond?

Nagyon egyszerű a képlet. Ha 1000 képpont megjelenítése mondjuk X egységnyi teljesítményt igényel, akkor egy iPhone 4 esetében ez 614,4 egységnyi teljesítmény igényt jelentene.

Ha viszont ugyanez a telefon 881 képpont/inch-es kijelzőt kapna, akkor kapásból 1660,4 egységnyi teljesítményre volna szükség mindössze azért, mert nem 614.400 darab képpont van, hanem 1 millió 660 ezer darab. Ez logikus, színtiszta matematika. A több teljesítmény igény ugyebár nagyobb processzort teljesítményt igényel, ami pedig jobban meríti az akkumulátort.

Na akkor vonjunk csak egy egyenleget: van egy papíron sokkal jobb kijelzőnk, amiből ugyan semmit sem veszünk észre, hisz a szemünk erre nem alkalmas, decserébe 2,7-szer akkora teljesítményre van szükség a grafikus processzortól, és kevesebb ideig bírja a telefonunk akkuja. Attól még, hogy nem látod a képpontokat, még ott vannak, világítanak, megjelenítik az információt és dolgoztatják a processzort.

Olyan ez, mintha egy Bugatti Veyron-nal járnál bevásárolni dugóban araszolva. Hiába nem használod az 1001 Le-s motort csak monduk 7-8%-ban, a fogyasztásod mégis jóval több lesz, mint egy 70-80 Le-s autóé.

Akkor mi értelme az egésznek?

Egyértelműen csak és kizárólag a marketingesek fegyvere ez. Az igazság az, hogy manapság nem mérnökök fejlesztik a termékeket, és marketingesek próbálják meg eladni azt, hanem marketingesek mondják meg a mérnököknek, hogy mit kell fejleszteniük ahhoz, hogy az eladható legyen. Legyen az bármennyire is értelmetlen, ami az eladásokat fogja hozni, azt kell fejleszteni. És persze a saját szemszögükből nézve igazuk is van.

Ezért lehet az, hogy hiába a 4 vagy akár 8 magos processzor egy telefonban, még mindig előfordul, hogy bizony bedöccen a készülék, néha-néha megakad, netán lefagy, újraindul, stb.

Pl. a 4 magos processzorral szerelt csúcs LG, a G3 semmivel sem gyorsabb, mint a 4 évvel ezelőtt bemutatott iPhone 4, amit csak egy egymagos processzor hajt. Konkrétan a régi iPhone gyorsabb.

És pontosan ezért nem szabad a nyers paraméterek alapján vásárolni telefont (de tulajdonképpen bármi mást is).

Akkor mit kell nézni?

A felhasználói élményt. Kit érdekel, hogy hány magos, hány gigaherzes, hány gigabájt, stb? Az érdekel csak, hogy mennyire jó élményt nyújt használat közben.

Elvégre is, mit használnál szívesebben? Egy gyors, gördülékenyen használható és stabil telefont, amiben lehet, hogy csak egy 1 vagy 2 magos processzor van, vagy egy 4 vagy 8 maggal szerelt, de akadozva működő készüléket? A kérdés persze költői...

Gábor barátom reggel azt mondta, hogy egy busz is sokszáz lóerős, de attól még lassú. Igaza van, hisz a busznak kicsit több súlyt kell mozgatni, mint egy 70 lóerős Puntonak...

Ne vegyél paraméterek alapján kütyüket, mert a marketingesek könnyedén átvernek. Csak a valódi teszteknek és a megtapasztalt felhasználói élménynek higgy!

Az internet magával hozta az illegális tartalmak gyors terjedését, hisz könnyedén elérhetővé vált a letöltés, egymásnak való átküldés, stb.

Emlékszel a Napsterre? Az első fájlcserélő programvolt a történelemben, zenéket lehetett letölteni, és aki letöltött, az meg is osztotta a saját zenéit a többiekkel.Zseniális ötlet volt, még 99-ből.

De persze a zsenialitása mellett illegális is volt, hisz a zene utáni jogdíjak nem kerültek megfizetésre.

A mai levélben megnézzük az online tartalmak fejlődését, és a mai kor egyik legjobb megoldását, ami ráadásul törvényes is.

Megéri elolvasni?

Jött az iTunes

Az Apple vezér Steve Jobs hamar felismerte, hogy az internet tönkre fogja tenni a lemezkiadókat, így a zenészeket is, hisz senki sem fog lemezekért pénzt adni, ha netről letölthetők azok ingyen. Itt jött a zseniális ötlet, miszerint legyen letölthető a zene úgy, hogy a programot, amivel letöltheted, integrálják be egy mp3 lejátszóba (iPod), a számítógépbe (iMac, MacBook), egy telefonba (iPhone) és egy táblagépbe (iPad). Így jóval egyszerűbb a zenék letöltése mint eddig, ráadásul egyből a kívánt eszközödön van, nem kell külön másolgatnod őket.

Na persze az Apple nem engedhette meg, hogy az illegálisan történjen, ráadásként ő is szeretett volna ezzel pénzt keresni, így Jobs rávette a lemezkiadókat, hogy járuljanak hozzá az akkor vadonatúj üzleti modellhez: egy dal 1 dollár. Lehet külön vásárolni dalokat is, de akár komplett albumot is. Ebből jut a lemezkiadónak is, és marad az Apple-nél is.

Ez az üzleti modell fenekestől felforgatta az addig ismert zenepiacot, és a megfizethető ár miatt a legtöbb nyugaton élő ember fel is hagyott az illegális letöltésekkel - ráadásul közben a törvény erejével bezárták a Napster-t. Az iTunes virágzott és virágzik most is.

De ez nem ingyenes, mi pedig ingyenes megoldást ígértünk a címben.

Íme az ingyenes megoldás: Spotify

Míg az iTunes letöltéseknél a megvásárolt zenét fizikailag letöltöd és birtoklod, addig a Spotifynál ez nem így van.

Akkor hát mi is ez a Spotify [ejtsd: szpotifáj]?

A Spotify egy ingyenesen is használható, kereskedelmi zene streamelő szolgáltatás, ami másolásvédelemmel ellátott tartalmakat tesz elérhetővé a nagyobb lemezkiadók közreműködésével. A Spotify partnere a Sony, EMI, Warner Music Group és a Universal.

Vagyis olyan, mint egy online rádió, de egy őrült nagy adatbázisból - több, mint 20 millió dal közül - Te választod ki, mit szeretnél hallgatni. Kereshetsz dalra, előadóra, toplistára, albumra is.

Ami a legjobb, hogy van egy halom lejátszási lista is.Egyrészt a közösségi média előnyeit kihasználva követhetsz ismerősöket is, és az ő kedvenc zenéjüket is hallgathatod, de akár kategóriák szerint is kérheted a zenéket. Például most aktuálisan kiválasztod, hogy karácsonyi dalok érdekelnek, és csak olyanokat fogsz hallgatni. Vagy hétköznapi pop zenéket, akkor olyanokat. De van pörgős reggeli zene, nyugodt reggeli zene, relaxáláshoz szánt összeállítás, bulizáshoz, retro hangulathoz, stb. Millió féle lejátszási listát találhatsz kategóriákba sorolva. Kiválasztod azt, ami Neked tetszik, és máris hallgathatod a dalokat, egész nap.

Ingyenes vagy sem?!

A Spotify alapvetően ingyenes, mindössze egy regisztrációra van szükség (a Facebook fiókoddal bejelentkezhetsz). Van azonban egy havi bő 2.000 Ft-ért elérhető prémium szolgáltatása is, ahol elérhetővé teszi a zenék még jobb minőségű változatát (az ingyenes változatnál is teljesen jó a minőség), valamint míg az ingyenes változatoknál néhány zenénként bejátszanak egy pár másodperces reklámot, addig a prémium előfizetők ettől mentesülnek.

A prémium csomagot egy 30 napig tartó ingyenes tesztidőszakban kipróbálhatod, és így el tudod dönteni előre, szükséged van rá vagy sem.

Hogyan használhatod?

A Spotify elérhető nagyon sok platformra, van Windows-os változata, de letöltheted Androidos okostelefonra és iPhone-ra is, de a táblagépeken is jól működik, sőt böngészőből is futtatható.

A www.spotify.com címen regisztrálnod kell, majd letöltened a számítógépedre (okostelefonon és táblagépen természetesen az áruházból keresd ki a Spotify alkalmazást).

Miután letöltötted, máris kezdheted a böngészést a dalok között és a lejátszást. Válassz zenét vagy lejátszási listát, és szólhatnak a kedvenceid. Akár ingyen.

Megjegyzés: a Spotify folyamatos internetkapcsolatot igényel, és használata adatforgalommal jár. Ez főként adatforgalmi korláttal rendelkező mobilinternet előfizetéseknél okozhat gondot.

Ne tölts le illegálisan dalokat, használd a Spotify-t!

Az egyik legdivatosabb technológia a számítástechnikában a WiFi technika. Tudod, amikor vezeték nélkül tudsz internetezni a mobil eszközeiddel, legyen az laptop, táblagép vagy okostelefon. Kétség sem fér hozzá, hogy a rohamos terjedésnek az oka a kényelem, és ez maximálisan érthető is, tényleg nagyon kényelmes dolog. Én például épp az ágyból írom ezt a hírlevelet.

Viszont mindennek van árnyoldala is. Így van ezzel a WiFi is.

Bemutatjuk, hogy mik a WiFi árnyoldalai, és mikor érdemes kábelt választani a WiFi helyett.

Megéri elolvasni?

Mi az a WiFi?

Az angol nyelvben a kábelt úgy hívják, hogy "wire", ezért a vezetékes összeköttetést wired kapcsolatnak hívják, míg a vezeték nélküli technológiát wireless-nek.

A "fi" nem rövidítés, hanem marketing célból a jól ismert Hi-Fi kifejezésre akartak hajazni, ezzel elősegítve a könnyebb megjegyezhetőséget. Azt hiszem ez sikerült is.

A WiFi tehát nem konkrétan a vezeték nélküli internetelérést jelenti - noha a köznyelvben általában erre használjuk - hanem egyszerűen csak vezeték nélküli kapcsolatot.

Nézzük a WiFi előnyeit!

A WiFi nagyon kényelmes, hisz a vételi körzeten belül bárhonnan tudsz internetezni, oda mész a laptopoddal, ahol épp kényelmes, nagyon kellemes dolog egy szép nyári estén a teraszon internetezni.

Sok olyan eset van, amikor olyan helyre kell internetet eljuttatni, ahová kábelt befűzni szinte lehetetlen volna. A WiFi ekkor is szuper, hisz így levegőben megy a jel, nincs szükség kábelre.

Nagyon gyorsan kiépíthető. Egy WiFi kiszolgáló (pl. router) kb. 3 perc alatt bekonfigurálható, és máris rácsatlakozhatsz.

Vendégek számára egyszerű hozzáférést biztosítani.

Sok eszköz gyakorlatilag másképp nem képes internetre csatlakozni.

Oké, mik a hátrányok?

Egyrészt a stabilitás. Persze egy WiFi is kellően stabil, ámelég egy vastag fal, vasbeton födém, és máris szinten elérhetetlen az internet, alacsony jelszint mellett pedig előfordul, hogy hol jó, hol nem, és néha megszakad a kapcsolat. Kábeles csatlakozásnál ilyen nem fordulhat elő.

Biztonsági kockázatokat is rejt a WiFi, ugyanis míg egy kábeles hálózathoz csak úgy csatlakozhatsz, ha fizikailag hozzáfér egy csatlakozási ponthoz, addig WiFi-n a szomszéd is, utcáról pedig bárki tud csatlakozni, ha nem védekezel jelszóval, vagy ha azt feltöri valaki.

Jóval gyorsabb adatátviteli sebesség érhető el egy vezetékes hálózaton, mint WiFi-n.

Nagy távolságokat nehéz vele áthidalni. Egy nagyobb méretű házba sem elég egyetlen szórási pont, ha mindenhol szeretnél erős jelet látni, akár 2-3 adóra (vagy jelerősítőre, jeltovábbítóra) is szükség lehet.

Ha nincs elég jelerősség valahol, akkor bizony drága dolog tud lenni mire minden szükséges átjátszót, vagy jelerősítőt beszerzel, és sok-sok próbálkozásra is szükség lehet, mire összeáll a rendszer.

Egészségre való káros hatása sem mellékes.Bármennyire is próbálják sokan megmagyarázni, hogy nincs káros hatása, biztosak lehetünk abban, hogy minél több az elektroszmog, minél több a sugárzás, az bizony nekünk sem jó.

Mi köze a WiFi-nek a mikróhoz?

A WiFi sugárzásáról egy érdekesség: ha a router közelében van egy mikrohullámú sütő, akkor megfigyelhető, hogy amikor megy a mikró, lelassul a WiFi sebessége. Ez annyit jelent, hogy a két sugárzás egymáshoz nagyon közeli, ezért zavarja meg a WiFi jelet a mikró. A mikróról pedig már tudjuk, hogy igen káros. Szóval a WiFi sem épp gyógyító hatású.

Lehetőség szerint a hálószobádban ne legyen WiFi jel, a router pedig végképp ne ott legyen!

Ha lehetséges, válaszd a kábeles kapcsolatot, WiFi-t csak ott használj, ahol a kényelmi szempontok megkövetelik, vagy nincs lehetőség kábellel csatlakozni.

Kampányoltunk már korábban is a legális szoftverhasználatról, és hogy van más lehetőséged is, mint lopni a "drága" szoftvereket. Most a Microsoft Office programcsomagról fogunk írni, és bemutatjuk, hogy a legális Office sem mindig olyan drága, hogy a gatyád is rámenjen. A Microsoft ugyan évekkel ezelőtt mutatta be az Office 365 termékcsaládot, mégsem túl sikeres (Magyarországon). Pedig ha jól megnézzük, egy rendkívül jó választás lehet. Mi a cégnél most fogunk átállni rá.

Megéri elolvasni?

Miben más, mint a hagyományos Office?

Az Office 365 alapvetően ugyanolyan szoftver, mint a hagyományos értelembe vett Office, mindössze a licencelésben van különbség. Míg a hagyományos Office-t ha megvásároltad, akkor az onnantól a Tiéd, és használod amíg csak akarod, addig az Office 365 éves licenc, vagyis minden évben újra és újra meg kell vásárolni. Ez elsőre elrettentően hangozhat, de egyébként nem az. Olvass tovább egy kicsit.

Az Office 365 ugyanis jóval kedvezőbb áron kapható, mint a hagyományos Office, jelenleg az Office 2013. Amíg ugyanis egy Office 2013 Home and Business verzió közel 80.000 Ft-ba kerül (és mindössze egy gépen használható), addig az Office 365-öt akár 5 számítógépre is telepítheted, az ára pedig kb. 50.000 Ft. Vagyis havi bő 4.000 Ft-ért van 5 gépen legális Office, gépenként 800 Ft.

Az otthoni célra használható verzió ráadásként ennél is olcsóbb, az kb. 30.000 Ft-ba kerül, a feltételek ugyanazok, az egyetlen különbség, hogy az üzleti célra nem használható. Vagyis egy család vesz egy ilyen Office-t, és az összes otthoni gépre, laptopra feltehető.

Itt jegyeznénk meg, hogy az Office 2013-ból is van otthoni változat, ami kedvezőbb áron kapható, azonban az üzleti célra ugyancsak nem használható.

Az áron kívül miért jó még?

Ha például most megvásárolnál egy Office 2013-as programcsomagot, akkor csak azt a verziót használhatod, amit megvásároltál, vagyis ha Windows-ra valót választottál, akkor csak Windows-on tudod használni, ha Mac-re valót, akkor csak Mac-en tudod használni.

Ezen kívül valószínűleg jövőre érkezik az új Office(várhatóan Office 2016 néven), és akkor máris egy elavult szoftvered van.

Az Office 365-nél viszont megvan az a szabadságod, hogybármilyen platformra telepítheted (tetszőlegesen kombinálva), vagyis lehet, hogy van egy Windows-os asztali géped, két Mac-et futtató laptopod, egy iPad-ed és egy okostelefonod. Ezek mindegyikére felteheted, és mindegyiken jól fog működni.

További előny, hogy amint bemutatnak egy új Office verziót, azt az Office 365 előfizetők automatikusan megkapják, azonnal jogosultak lesznek annak a használatára. Így naprakész lesz a szoftvered, nem kell a kifuttatott verziót használnod csak azért, mert egyszer megvetted drága pénzért.

Ja, nem mellesleg: akár 1 TB OneDrive tárhelyet is ad a Microsoft.

A felhő alapú adattárolásról bővebben korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

Mi a helyzet a cégekkel?

A fentieken túl további előny a cégek számára, hogy míg a hagyományos Office vásárlása beruházási tétel, addig az Office 365 kvázi bérlésnek minősül, vagyis azonnaliköltségként elszámolható tétel.

Mindenkinek az Office 365 a jó választás?

Nem. Kalkulációnk szerint az Office 365 egy olyan otthoni felhasználó számára, aki egyedülálló, és csak egy eszközön akarja használni az Office-t, nem éri meg. Számára jobb választás az otthoni verziójú Office 2013 (kb. 40.000 Ft).

Leginkább ott éri meg az Office 365, ahol egy előfizető(tulajdonos) több (legalább 2, de inkább 3-5 közötti)számítógéppel rendelkezik.

Havi néhány száz forintért hozzájutni gépenként egyjogtiszta Office-hoz, ami folyamatosan frissül, már szinte túl jó ajánlat. Mi biztosan áttérünk rá, gondold át, Neked megéri-e.

Használj legális szoftvert. Ha még ezt is sokallod, még mindig ott az ingyenes OpenOffice.

Természetesen nem a pornóról fog szólni a bejegyzésünk - elnézést, ha csak azért kattintottál :) - hanem arról, hogy vannak olyan helyzetek, amikor úgy kellene megnézni valamit az interneten, hogy annak lehetőleg ne maradjon nyoma. A pornón kívül ilyen például a netbank, különösen akkor, ha nem a saját számítógépedet használod.

Ebben a levelünkben azt mutatjuk be, hogy mit kell tenned, ha nem szeretnéd, hogy a böngésződ eltárolja az adataidat.

Megéri elolvasni?

Mit kell egyáltalán "eltitkolni"?

A böngészők rengeteg adatot tárolnak - és akár továbbítanak is - a háttérben arról, hogy milyen oldalakat látogattál meg, mikre kattintottál, mennyi ideig voltál 1-1 oldalon, sőt akár az űrlapokba begépelt adatokat is eltárolja.

Ennek persze - az összeesküvés elméleteken túl - gyakorlati célja van, mégpedig az, hogy ha legközelebb is elkezded begépelni ugyanazt a webcímet, akkor egyből felajánlja a korábban meglátogatott oldal címét (így könnyebb és gyorsabb az elérés), aztán egy űrlap kitöltésekor is nagy segítség, ha felajánlja a korábban beírt adatokat, vagy egy bejelentkező felületen is kényelmes, ha eltárolta a böngésző a jelszavunkat. Sőt, még abban is segít, hogy látszólag gyorsabban töltődjön be egy weboldal, hisz egy csomó olyan része van egy weboldalnak, ami nem változik (logók, képek, menük, stb.), ezeket pedig eltárolja, így nem kell újra letöltenie, hanem csak előhívja a gépedből.

Azonban ekkor ha bárki más ül a gép mellé, láthatja, mikor és milyen oldalon jártál, adott esetben be tud lépni az úgy felejtett Facebook fiókodba - és persze bármi másba, lehet az akár email is. Vannak bizalmas dolgot, amiket viszont senkinek sem kell látni, és a legjobb az, ha a böngészőbe nem tárolunk el adatokat.

Csináld "titokban"!

Szerencsére egy néhány éve a böngészők fejlesztői is rájöttek erre a problémára, és megoldást is kínálnak rá. Egyik-másik böngészőnél más és más a neve ennek a megoldásnak, de mindegyiknél ugyanaz a lényege:böngéssz inkognitóban, böngéssz úgy, hogy a böngészési adataid ne kerüljenek mentésre.

A Google Chrome-nál ezt inkognitóablaknak hívják, az Internet Exporernél InPrivate-böngészésnek, a Mozilla Firefox-nál Privát ablaknak.

Ha Chrome-ot használsz, akkor - miközben fut a Chrome - nyomd le a Ctrl+Shift+N gombokat (vagy jobb felül a menüben is megtalálod az inkognitóablakot), és máris nyílik egy új ablakod. Bal felül egy bujkáló embert szimbolizáló ikont fogsz látni, innen tudod, hogy inkognitó ablakban vagy.

Az Internet Explorer használók a Ctrl+Shift+Pkombinációval hívhatják elő az InPrivate ablakot (a menüben a biztonság menüpont alatt is megtalálható). A címsor elé InPrivate címke kerül, ezzel jelzi a megnyugtató biztonságot az Internet Explorer.

Ha Mozillát használsz, akkor az Explorerhez hasonlóan aCtrl+Shift+P kombinációt jegyezd meg (vagy a menüből válaszd ki az új Privát ablak menüpontot). A Mozilla jobb felülre tesz egy álarc szimbólumot, amivel jelzi, hogy most titokban tudsz internetezni.

Mikor válaszd a titkos böngészést?

Szerintem annyira fontos az adatok védelme, hogy szinte meg lehetne fordítani a kérdést: mikor megengedhető egyáltalán, hogy ne titokban történjen a böngészés? A tanácsunk az, hogy bármi olyan weboldalnál, ahol személyes információd vannak (közösségi portálok, email szolgáltatók, banki weboldalak, netán online számlázó, stb.), akkor mindenképpen válaszd a titkosított böngészést, ha pedig nem a saját számítógépedet használod, akkor végképp ne légy lusta nyitni egy biztonságos ablakot.

Légy elővigyázatos, könnyű másokat ócsárolni ha baj van, de sok értelme nincs. Viszont ha megvéded az adataidat, azzal sok kellemetlenségtől kímélheted meg magad.