Memóriakártya ma már rengeteg kütyüben van. MP3 lejátszó, okostelefon, táblagép, fényképezőgép, videokamera, GPS készülékek, de a modern autók audio rendszerei is képesek memóriakártyáról zenét lejátszani. És még sorolhatnánk.
Megnézzük, hogy milyen memória kártya szabványok terjedtek el, és mit érdemes nézni vásárláskor.
Érdemes elolvasni ezt a levelet?
Memória kártya típusok
Eleinte nagyon sokféle szabvány terjedt el, de ahogyan az evolúcióban lenni szokott, végül csak 1-2 típus maradt fenn, a többi próbálkozás szép sorban kihalt.
A kezdet kezdetén a Compact Flash és az xD kártyák elterjedése volt jellemző, valamint gyakori volt még az MMCkártyatípus is. A Sony már ekkor külön utakon járt, ő ugyanis saját szabványú, ún. Sony Memory Stickkártyatípust használt.
A Compact Flash kártyát 1994-ben mutatta be a SanDisk. 20 éves tehát a memóriakártya technológia. Ezek közt a legelterjedtebbek az 512MB - 4GB közötti kapacitásúak, de létezik egyébként 128GB-os modell is. A hátrányt a nagy fizikai méret mellett a lassú működés jelenti. A gyakorlatban kb. 6 megabájtot tudunk másodpercenként másolni erre a memóriakártyára, ami manapság nevetségesen kevés. A fizikai méret pedig a modern kütyükben szintén nagyon fontos, hisz minden megtakarított milliméter nagyon sokat számít.
1997-ben jelent meg az MMC, amelyet a Siemens-szel együtt, de szintén a SanDisk mutatott be. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy SD kártya, sőt a legtöbb SD kártyát használó eszköz képes is az MMC kártyákat kezelni.Tulajdonképpen az SD kártya elődjének tekinthető az MMC kártya, manapság nem használatos szabvány.
Az MMC kártyák sebessége nagyon lassú volt, így a fizikailag ugyanolyannak kinéző, ám jóval gyorsabb SD kártya következett. Az SD szabványon belül többféle kialakítás létezik, a hagyományos SD kártya mérete kb. 2,4 cm széles, 3,2 cm hosszú és kb. 2 mm vastag. Aztán jött aMiniSD, majd a MicroSD, ezek mind kisebbek. A MicroSD például akkora, mint egy kisujj köröm, kb. 11 mm széles, 15 mm hosszú és 1 mm vastag. Ami az igazi csoda, hogy picike mérete ellenére is kapható manapság 128GB-os változat is, de az elméleti maximum 2048GB. Na ez már nem semmi.
Az SD szabvány persze mind további generációkat élt meg, volt az SD, SDHC és az SDXC. Ezek egymással kompatibilisek, mindössze a sebesség és tárolókapacitás az, ami a különbséget jelenti. Hatalmas előny, hogy ha a legkisebb MicroSD szabványú kártyát vásárolsz, azt egy átalakító adapterrel könnyedén behelyezheted olyan készülékbe, ami MiniSD vagy SD foglalattal rendelkezik, hisz a szabvány ugyanaz, csak a fizikai méret más.
Az xD kártya a korai digitális fényképezőgépeknél terjedt el, nem véletlenül, hiszen az Olympus és a Fuji közös fejlesztéséről beszélünk. Az xD kártyák maximális kapacitása 2 GB, ennek köszönhető, hogy kihalt ez a szabvány.
A Sony saját szabványú kártyákat használ, ezek aMemory Stick, Memory Stick PRO és a Memory Stick PRO Duo. Ezek részleteibe azért nem megyünk bele, mert csak és kizárólag Sony készülékek használják, akinek pedig Sony-ja van, az úgyis tudja, neki melyik kell.
Sebesség
Az előbbiek miatt csak az SD technológiát fogjuk tovább boncolgatni.
Minden memória kártyán van egy jelölés, ami a kártya sebességére utal. Ezt Class néven találod. A Class 2 azt jelenti, hogy garantáltan legalább 2 MB/mp adatátviteli sebességre képe, a Class 4 4 MB/mp, a Class 6 értelemszerűen 6 MB/mp -et jelent, ugyanígy a Class 10 pedig 10-et. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha csak kis felbontású fényképeket készítesz, akkor elegendő egy lassabb kártya is, egy FullHD-s felvételhez már nélkülözhetetlen a Class 10.
Az ennél gyorsabb kártyák már új jelölést kaptak, UHS (Ultra High Speed) néven. Az UHS-1 10MB/mp, az UHS-3 30MB/mp adatátviteli sebességet jelent. Egy 4K-s videó rögzítéséhez például szükséges az UHS-3 sebesség.
Mekkorát?
Manapság már egészen megfizethető áron lehet nagy méretű kártyákhoz hozzájutni, egy 32GB-oshoz is hozzá lehet jutni 10 ezer forint körül, 64-eshez 20 ezer körül és egy 128-ashoz is 40 ezer forint körül.
Attól függ, hogy mekkorára van szükséged, hogy mire fogod használni. Ha csak fényképeket fogsz készíteni és tárolni, akkor gyakorlatilag felesleges 16GB-nál nagyobb méretet vásárolni, hisz erre is elfér 12 megapixeles fotóból bő 6.000 darab.
Ha FullHD-s videókat is készítenél, ekkor érdemes lehet egy 32GB-os kártyát vásárolnod, 64 GB-os, netán nagyobb kártyákra csak annak lehet szüksége, aki elképesztő mennyiségű fotó és videó anyagot készít.
Összegzés
Ha nem Sony készüléket használsz, akkor szinte biztos, hogy MicroSD kártyára van szükséged. Válassz elég gyors kártyát, és elegendő méretűt, de feleslegesen nagy kártyát ne vegyél, egyszerűen csak azért, mert értelmetlen.
Ha nem férnek el a fényképezőn a karácsonyi képek, akkor vásárolj egy új memória kártyát.
