...ott minden annyira szép és jó, annyi vicceset látok, hallok és még bambi is kapható.

Pénteken Miskolctapolcán voltunk a barlangfürdőben. Hát, sokkal inkább furcsaságot láttam, semmint vicceset. Az emberek kezéhez a telefon úgy hozzánőtt, hogy a biológia órán lassan az emberi test külön testrészeként kellene oktatni. Egészen konkrétan fogalmazva, tömegesen fordult elő, hogy az emberek telefonnal a kezükben mennek a vízbe. Láttunk már telefonnal készített élő (!) Facebook bejelentkezést strandon való csúszdázásról. Itt a baj nem kevés!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi a gond ezzel?

Hát ugye az milyen már, ha egy strandolásról nem készül 1-200 fénykép? Elég gáz. Pláne, ha azoknak a fotóknak egy része jól megeffektelve nem landol az Instán, vagy Facebookon. Ha demagóg szeretnék lenni, akkor elkezdhetnék arról írni, hogy ezért kár strandra menni, meg mennyivel több értelme lenne annak, ha a pillanatot élveznéd, és a társaságát annak, akivel éppen ott vagy, stb. Az se lenne nagy baj, ha a fürdésre, élvezetre, szórakozásra figyelnének az emberek, nem pedig arra, hogy a telefonra nehogy rácsapjon a víz.

De nem akarok demagóg lenni, és bár az előzőket úgy is gondolom ahogy leírtam, de annak sok köze nincs a számítástechnikához. Annál inkább van hozzá köze annak, hogy az emberek a butaságukkal milyen károkat tudnak okozni a telefonjukban.

Ugyan triviális baromságnak tűnik azt mondani, hogy a telefon nem szereti a vizet, mégis úgy látszik, hogy ezt sok ember nem tudja, vagy legalábbis nem foglalkozik vele. Hiába gondolod azt, hogy Te nem ejted bele a vízbe a telefont, erre nem számíthatsz. Egyrészt bármikor meglökhet a másik, és akkor nem ő lesz a hibás, bármennyire is kényelmes lenne ráfogni. De ha még nem is esik bele a vízbe, akkor is tönkre mehet. Ugyanis a vízpára és a rácsapódó vízcseppek pontosan elegendő kárt tudnak okozni.

Mi történik, ha víz kerül a telefonba?

A víz az elektronikai készülékeknél alapvetően két problémát okoz. Az elektromos áramnak sajátossága, hogy mindig a legkisebb ellenállás felé halad. A víz nagyon jó elektromos vezető, kisebb ellenállással, mint a legtöbb elektronikai alkatrész. Ezért az elektromos feszültség arra törekszik, hogy a nedvességen keresztül haladjon. Így viszont el tud jutni olyan helyre is elektromos feszültség, ahová egyéb körülmények között nem kellene neki. Ha ilyen módon zárlat keletkezik, az végzetes lehet, és csak az alkatrészek cseréjével lehetséges a javítás. Sok esetben viszont ilyen speciális alkatrészeket, amik egy okostelefon alaplapján találhatók, nem lehet utólag cserélni. 

A másik probléma a beázással a felület eloxidálódása. A fém vezetőket ahol víz éri, ott a fém egyszerűen elkezd oxidálódni (rozsdásodni). Ha zárlat nem is keletkezett, később ez akkor is tönkre teheti a telefont, ugyanis az oxid réteg nem vezeti az áramot, így az eloxidálódott csatlakozókon nem tud keresztülfolyni az elektromos feszültség, így bizonyos részegységek egyszerűen fogalmazva nem kapnak áramot.

Mit lehet ilyenkor tenni?

A telefon teljes szétszerelését követően az elektromos paneleket ún. ultrahangos fürdőbe kell helyezni, ahol nagyon magas frekvencián rezegtetett speciális tisztítófolyadék segítségével leoldhatók az áramkörről ez a kezdetleges oxid réteg, teljesen megtisztítva azt. Így érhető el a legnagyobb biztonsággal, hogy a telefon nem csak rövid ideig, hanem hosszútávon is újra megbízhatóan lesz használható.

A tapasztalat szerint ez azonban nem elegendő, az akkumulátort szinte minden esetben cserélni kell, és néha 1-2 egyéb alkatrészt is. Természetesen előfordul, hogy a beázás teljesen tönkreteszi a telefont, és az gazdaságosan nem javítható.

Nekünk persze üzlet, ha beázik egy telefon, de mégis azt javasoljuk: ne vidd magaddal a medencébe, inkább élvezd a pillanatot.

Érdemes átgondolni, megéri-e vízbe vinni a telefont, mert a javítási költségéből párszor még el tudsz menni a strandra.

Egy külföldi nyaralás mindig sok nehézséggel jár. Valutaváltás, utazás megtervezése, autópálya matrica vásárlás, autó felkészítése, pakolás, stb. És még el sem indultál. Aztán ha ott vagy, akkor jön a recepción, majd az étteremben való értetlenkedés, amikor is mindenki elkezd szépen és lassan beszélni, mintha akkor könnyebb lenne megérteni egymást.

De itt az okos megoldás, amivel ez a múlté!

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Ha iPhone-od van

Irány az AppStore, és töltsd le a SayHi nevű applikációt. Ingyenes, és 41 nyelvet ismer. Akár bepötyögheted a szöveget amit akarsz, és a kiválasztott nyelvre le is fordítja a szöveget. Ami ennél is jobb, ha diktálsz, akkor ő is felolvassa a lefordított mondatot (engedélyezni kell a mikrofon hozzáférést).

Ha androidos vagy

Androidosoknak pedig a Voice Translator - Speak & Text Translate Travel program lesz a nyerő. Ugyanazt tudja, mint az iPhone-os, ingyenes, és tud magyarul is. Szintén lehet gépelni vagy akár diktálni is neki.

Mennyire működnek jól?

Ahogy tapasztaltuk, alapvetően a fordítási képességük egészen jó. Ami nagyobb probléma, hogy a szövegértés nem tökéletes. Ha normálisan beszélünk, ahogy a való életben tesszük, akkor sokszor félrehallja a szöveget, így nem jó szöveget fordít le (szerencsére legépeli amit diktálunk, így látjuk, hogy nem megfelelő szöveget fordít). Viszont ha szépen, tagolva és artikulálva beszélsz hozzá - ahogyan a valóságban soha nem beszélünk - akkor tökéletesen jól működik.

Egy külföldi nyaralásnál arra, hogy megértesse magát az ember alapvető mondatokkal egy szállodában, étteremben, benzinkúton, tökéletes segítség. És mindig kéznél van!

Azt javasoljuk, hogy még indulás előtt itthon próbálgasd egy kicsit, hogy ne külföldön kezdj vele gyakorolni.

Próbáld ki a fordító alkalmazásokat, nagy segítséget tudnak jelenteni.

A Google fogta magát, és csendben kidobott egy kis fejlesztést, amivel tulajdonképpen minden felhasználó azonnal biztonságban tudhatja a fontos adatait. Megmutatjuk, mit kell tenned.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Google Drive tovább gondolva

A Google Drive felhő alapú szolgáltatás régóta létezik. Ha nem tudod mi az a felhő, akkor itt elolvashatod, régebben írtunk már róla. Aztán kiveséztük, hogy milyen felhő szolgáltatások közül választhatsz.

A Google Drive azóta viszont fejlődött. Eddig úgy működött, hogy volt egy mappa a számítógépeden (ez volt a Drive mappája), és amiket oda tettél, azokat szinkronizálta fel a felhőbe.

Az Apple a Mac OS bemutatásával megcsinálta, hogy az asztal, és a dokumentumok mappa tartalmát automatikusan szinkronizálta a saját felhőjébe (iCloud), anélkül, hogy a felhasználónak bármi dolga lett volna.

A Google ehhez hasonlóan most megcsinálta, hogy a felhasználó kiválaszthassa azokat a mappákat, amelyeket szinkronizálni szeretne a felhőbe. Innentől pedig nincs olyan, hogy valamit elfelejtettél lemásolni vagy ilyesmi. A kijelölt mappák tartalmában bármikor változás történik, akkor az a változás a felhőben is ott lesz.

Hogyan kell beállítani?

Először is, be kell szerezned a Google Drive nevű programot. Ezt egyszerűen töltsd le innen. Ha csak fotókat vagy videókat szeretnél menteni, akkor használhatod a Google Photos programot is, ezzel viszont dokumentumok nem menthetők.

A telepítés egyszerű lesz, pár kattintás az egész. A telepítés végén kattints a "Kezdő lépések" gombra, és máris beállíthatod, hogyan működjön a Drive. A Google Drive használatához természetesen szükséged lesz a Google fiókodra, amivel be kell jelentkezned. Ha nincs, akkor létre kell hoznod egy Google fiókot. Ezt követően válaszd ki, hogy mely mappák tartalmát mentse a Google. Érdemes megadni legalább az Asztalt, a Dokumentumokat és a Képeket, de természetesen ez szabadon választott.

Minden mappa mellett kiírja Neked a program, hogy mekkora a mappa mérete. Ez azért fontos, mert ingyenesen 15 GB tárhelyet kell beosztanod. Ha ez kevés, akkor havi 690 Ft-ért kérhetsz 100 GB-os csomagot, 3590 Ft-ért 1 TB-osat, de létezik 2 TB, 10 TB, 20 TB sőt akár 30 TB-os tárhely csomag is.

Fontos, hogy a fényképeket és videókat kétféle módon mentheted el. Az egyik "Kiváló minőség" néven fut, a másik "Eredeti minőség" néven. Az első opció egy optimalizált formában menti el a képeket, tehát valamennyire "butítja" azokat, míg a második lehetőség megőrzi a fényképeket ugyanolyan formában és minőségben, ahogyan a gépeden vannak tárolva. Ez persze jobban hangzik, de sokkal több tárhelyet foglal el. Különösen, hogy a Google annyira jófej, hogy ha az első lehetőséget választod, akkor korlátlan mennyiségű fotót és videót enged felszinkronizálni, és ez egyáltalán nem használ fel tárhelyet a keretedből. A második esetben viszont a tárhelycsomagod terhére használja a megabájtokat.

A beállítás utolsó lépése, hogy megadhatod, hogy a Google Drive-ba a többi eszközödről szinkronizált adatok hová kerüljenek. Ez létrehoz egy mappát a számítógépeden, és ott lesznek azok a fájlok, amiket pl. a mobilodról vagy munkahelyi számítógépedről szinkronizált a Google.

Te használod a Google Drive-ot? Ha más miatt nem, az adataid biztonsága miatt érdemes!

A technológia fejlődik, nem is akármilyen gyorsan. Az elmúlt 20 évben állítólag többet változott a világ, mint az azt megelőző 200 évben. És ez hihető is. Állítólag a következő 20 évben ez minimum négyszereződik. És ez is abszolút elképzelhető és hihető. Most például a vezető technológiai cégek (mint például az Apple) az AR technológia fejlesztésébe ölnek dollármilliárdokat.

De mi az az AR technológia? Kezdjük ott, hogy mi az a VR, és utána érthetőbb lesz az AR.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

A virtuális valóság (VR)

Az angol virtual reality, vagyis virtuális valóság rövidítése a VR. A virtuális valóság a számítógépek és szoftverek által vetített nem valós tér, egy mesterséges világ. A cél, hogy minél élethűbb legyen a virtuális valóságban lévő tér, a tárgyak, az effektek, árnyékok, hangok, minden. Minél élethűbb, a felhasználó annál inkább képes beleélni magát a virtuális valóságban történő eseményekbe. Legyen az pl. egy második világháborús akciójáték, vagy kelljen harcolni a zombik ellen, netán szimulátorban összecsapni a F1-es pályán Vettelel vagy Hamiltonnal.

A virtuális valóság veszélye, hogy a túl jó szoftverek képesek teljesen magukba szippantani a felhasználókat, és bár ez eléggé hihetetlen, de állítólag nem egy haláleset történt már olyan miatt, mert a felhasználó a számítógép mellől egyszerűen elfelejtette a fizikai és valós életét, és nem állt fel, nem evett, nem ivott, nem aludt, végül kimerült és összeesett.

Oké, de mi az az AR?

Az AR az angol augmented reality szavak rövidítése, jelentése: kiterjesztett valóság. A kiterjesztett valóság az a valódi világ és a virtuális tér összemosásából jön létre. Ez egy sokkal bonyolultabb technika, mint a korábban ismert virtuális valóság, hiszen itt nem csak előre el kell készíteni egy elképzelt teret, hanem ez a technológia a valódi környzetben ad virtuális elemeket.

Mondunk konkrét példát. A navigációs berendezésed úgy működik, hogy egy térképet kirajzolva azon megjeleníti, merre kell menned. Ha ugyanezt AR technológiával oldanák meg (és biztos lehetsz benne, hogy meg is fogják oldani!), akkor egy képernyőn az autód előtti valós forgalom videófelvételét látnád, és erre az élő, valódi képre rajzolná rá a rendszer, hogy merre menj tovább, hol válts sávot, stb.

Vagy például mész egy bevásárlóközpontban (telefonnal a kezedben, de később tuti, hogy jönnek majd az AR szemüvegek, esetleg kontaktlencsék), és a telefonod képernyőjén látod ugyanazt, amit a szemeddel is. Kvázi, mintha kameráznál. Igen ám, de amelyik üzletre "ránézel" a telefonoddal, az megmondja, hogy meddig van nyitva az üzlet, például fizethetsz-e bankkártyával, van-e webshopja, netán hányan vannak az üzletben éppen, és mennyi a várható várakozási idő.

Az első siker a Pokémon GO volt.

A Pokémon GO volt az első igazán népszerű és sikeres AR technológiát használó alkalmazás. Sok veszélyes helyzettel, utcán zombiként közlekedő, a telefonba elmerült fiatalokkal,  akik ha úgy volt, kisétáltak az út közepére, vagy épp bele a mólóról a tengerbe.

Agybeteg dolog a biztos, és sokkal veszélyesebb tud lenni a virtuális valóságnál, hiszen mivel a valódi világot terjeszti ki, ezért nagyságrendekkel élethűbb a korábbi virtuális valóságnál, viszont mivel "rávetít" egy nem valós képet, így könnyedén becsaphat és félrevezethet. Természetesen ha nem ilyen Pokémon vadászathoz hasonló őrületre használják, hanem tényleg hasznos információ átadásra, navigálásra, üres parkoló keresésre és sorolhatnánk, akkor viszont nagyon meg tudja könnyíteni az életet. Vagy legalábbis megváltoztatni.

Tim Cook (az Apple vezérigazgatója) szerint az AR technológia legalább akkora technológiai fejlődést hoz a világ számára, mint az okostelefon hozott a butatelefonokhoz képest. Márpedig az merőben megváltoztatta az emberek (elsősorban a fiatalok) életmódját.

Mit gondolsz a kiterjesztett valóságról? Jó ötletnek tartod?

Neked mekkora a telefonod? Én még emlékszem arra, hogy az okostelefonok elterjedése előtt minél kisebb volt a mobilunk, annál jobbnak tartottuk. Trendi volt, hogy kis helyen elfért. És praktikus is.

A héten 10 éve, hogy elkezdték forgalmazni az első generációs iPhone-t. Ennek 3,5"-os volt a kijelzője, amit akkor úgy neveztek, mint az óriás kijelzős telefon. Ma ilyen kicsi kijelzővel okostelefon nem kapható. De mekkora az ideális méret?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Az alapvető tézis

Steve Jobs vezetésével az Apple fejlesztette ki az első olyan típusú és működési elvű mobilt, amit manapság szinte mindenki használ, és okostelefonként került a köztudatba. És ez most mindegy, hogy valójában iPhone-ról beszélünk, vagy valamilyen más gyártó androidos termékéről. A lényeg ugyanaz: egy telefon, amin mindenféle tartalmat fogyaszthatsz (internetezhetsz, emailezhetsz, Facebook, fotó- vagy videó készítés, és hála a rengeteg alkalmazásnak számtalan egyéb funkció).

Akkor 3,5", vagyis közel 9 cm volt a képernyő átmérője, és Jobs azt mondta, ez az ideális méret. Nem kisebb és nem nagyobb. Egészen 6 generáción át nem is változtatott az Apple, és ragaszkodott az eredeti mérethez, mígnem - Jobs halála után - először meg merték lépni, hogy 4"-ra növeljék a képernyő méretét. A képernyő szélessége maradt, csak a hossza változott annyit, hogy a korábbi 4:3 képernyő arányról átváltsanak a modernebb 16:9-es arányra. Még később pedig jöttek a nagy iPhone-ok, ahol a "kicsi" lett 4,7"-os, a nagy pedig tényleg hatalmas, 5,5"-os képernyőt kapott.

A többi gyártó is eleinte a 3,5" körüli méretet vette alapul, viszont ott más volt az elv. A legolcsóbb szériák kicsi képernyőt kaptak, míg a nagyobb tudású, drágább modellek nagyobbat. Ennek gazdasági és marketing okai is voltak. Egy olcsó modellbe egyszerűen nem lehetett drágán gyártható nagy méretű képernyőt szerelni, na meg a nagy méretű képernyő a vásárlók fejében automatikusan elfogadhatóbbá tette a magasabb árat.

Minél nagyobb, annál jobb?

Alapvetően nagyon. Illetve attól függ. Ahogy az előbb írtuk, az olcsóbb szériák kisebb, a drágábbak nagyobb kijelzőt kaptak más gyártóknál, és ez így van manapság is. Minden gyártó úgy gondolja, hogy a csúcs modelljei nagy kijelzőt érdemelnek. Ebből az következik, hogy a minél nagyobb kijelzővel rendelkező telefonok arányaiban sokkal magasabb műszaki tartalommal bírnak, mint a kisebb kijelzős társaik. Sok gyártó kínálja ugyanazt a modellt két méretben is, de sok esetben hiába ugyanaz a modell, még akkor is van műszaki előnye is a nagyobbnak. Az iPhone 7-esben például csak a Plus (tehát a nagyobbik, 5,5"-os modell) rendelkezik dupla kamerával.

Szintén Jobs mondta, hogy olyan eszközt kell gyártani, amit az emberek szeretni fognak használni. És igaza volt. Innentől kicsit szubjektív a kérdés, de nagyon fontos, hogy kinek mekkora méretű készülék az, amit még kényelmesen tud használni. Mert hiába a számtalan jó funkció, és nagyon gyors processzor, csodálatos tudás, ha egyszerűen kényelmetlen kézbe venni a telefont, vagy nem fér el a zsebedben. Ez alapján pedig egyáltalán nem biztos, hogy minél nagyobb, annál jobb.

Mekkora az ideális méret?

Ez tényleg nagyon szubjektív. Mindenkinek más. Pontosabban: függ attól, hogy mekkora a kezed/zsebed, elsősorban mire használod, és milyen körülmények között használod. Egyáltalán nem releváns, de én magam mindig is kicsi, éppen elégséges méretű használati eszközöket szeretem. Azt szeretem, ha a funkciójához szükséges legkisebb méretű és egy gramm, és egy milliméter sincs rajta feleslegesen. Ez alól csak az autó a kivétel :)

Na szóval én most is úgy gondolom, hogy valahol 3,5-4" környékén van az ideális méret. Néhány hónapja próbálok megszokni egy 4,7"-os iPhone-t, de rendszeresen visszasírom a 4"-os modellt. Olyannyira, hogy ma a kezembe fogtam egy régi 4"-osat, és el is döntöttem, hogy visszaváltok arra. Számomra egyszerűen kényelmetlenül nagy a 4,7". És semmilyen olyan előnyt nem nyújt, ami miatt megérné a kompromisszum. A 4"-oson is pontosan ugyanúgy látok mindent, mint a 4,7-esen. A kicsit viszont tudom egy kézzel is kezelni, mert átérem az egész telefont, miközben biztonsággal tartom a kezemben, és nem csúszik ki. Na persze ha valakinek nagyobb a keze, akkor ez nem probléma számára.

Ami mégis előny a nagyobb készülékeknél

Bizonyára több előny és érv is szól a nagyobb képernyőméret mellett, én mégis egyet emelnék ki. Azoknak, akiknek a szemük már nem a régi, érdemes a telefonon nagyobb betűméretet választani. A nagyobb betűméret esetén pedig a kis képernyőre néhol már zavaróan kevés szöveg fér ki (pl. nagy betűméret esetén nem biztos, hogy a névjegyzékben a teljes név fog látszani). Itt előny a nagyobb kijelző, mert több a hely. És egyáltalán nem fog hátrányt jelenteni a nagy méret számodra akkor, ha egyébként sem akarod egy kézzel kezelni a telefont (tehát az egyik kezedben fogod a telefont, a másikkal pedig nyomkodod). És persze ha nem szűk zsebben tartod, hanem vagy bő a zsebed, vagy táskában hordod.

Kézbe vennéd? Kipróbálnád?

Semmi gond. Gyere be üzletünkbe, és kezedbe tudsz venni egymás után egy 3,5"-os régi iPhone-t, egy 4"-os új iPhone-t, egy 4,7"-os 7-es iPhone-t és egy 5,5"-os iPhone 7 Plus-t is. Így rögtön látni és érezni fogod, melyik kényelmes.

Neked mekkora van?

Írtunk már a témában, de sosem lehet eléggé hangsúlyozni, hogyan érdemes kezelni az akkumulátoros eszközeidet, hogy az akku ne fáradjon el idő előtt.

Adunk pár tippet, hogy tovább bírja szuflával a laptop, okostelefon, táblagép.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi az a lítiumionos akku?

A legtöbb mai eszközben ún. lítiumionos (Li-ion) akkumulátort használnak. Ezek az akkuk a korábbi, hagyományos akkukhoz képest könnyebbek, több energiát képesek tárolni, gyorsabban tölthetők. Míg a régi akkumulátoroknál egy új készüléket 16 órán át kellett tölteni, hogy az akku úgymond megformázódjon, addig ezeknél a modern akkuknál ilyenre nincs szükség. A lítiumionos akkukat akkor töltheted, amikor csak akarod, szemben a régi akkukkal, amiket mindig le kellett meríteni, és csak utána volt szabad tölteni. Ezzel szemben a lítiumos akkuknak kifejezetten árt, ha rendszeresen teljesen lemerítjük. Az sem lényeges, hogy mindig 100%-ra töltsd fel. Mindjárt elmagyarázzuk, hogyan működik.

Hogyan tölt?

A legtöbb készülék modern töltésvezérlő elektronikával rendelkezik, szóval nem annyiból áll a töltés, hogy áramot kap az akku és kész. A töltésvezérlő elektronika pontosan szabályozza az áramerősséget és a feszültséget.

A legtöbb készüléknél a teljes töltés első része (kb. 80%) ún. gyorstöltés, ezt a szinten relatíve gyorsan eléri a készülék akkumulátora, aztán jön az ún. csepptöltés, amikor a töltésvezérlő lassan "adagolja" az áramot. Ezzel megnyújtja az akkumulátor élettartamát.

Ezt ugyan hivatalosan nem mondják a gyártók, de a tapasztalatunk az, hogy ha 100%-ot mutat a készülék, akkor sincs még maximális kapacitásra töltve az akku, ilyenkor érdemes még kb. fél óráig töltőn hagyni a készüléket, és így éri el a ténylegesen 100%-os szintet.

Mitől "gyengül" el vagy megy tönkre az akksi?

Ahogy írtuk, nem szükséges mindig 100%-ra feltölteni az akkut. Azért van ez, mert a lítiumionos akkumulátorok ún. töltési ciklusokban működnek. Egy töltési ciklus pedig nem a 100%-ról 0%-ra merülést jelenti, hanem egy ciklus az akku teljes kapacitásának kihasználását majd újrafeltöltését jelenti. Úgy képzeld el, mintha lenne egy 1,5 literes palack vized. Ha a 1,5 liter elfogyasztása majd újratöltése 1 ciklus, akkor tök mindegy, hogy a teli palackot iszod ki, és töltöd tele újra, vagy megiszol belőle fél litert, majd újratöltöd, aztán megiszol belőle 1 litert, és ismét újratöltöd. Ugyanúgy egy ciklusnyi, vagyis 1,5 liter vizet fogyasztottál.

Ugyanígy működik az akku, ha pl. 80%-ról merül le mondjuk 20%-ra, akkor ugye 60%-ot használtál el. Ha feltöltöd 100%-ra, és elhasználsz belőle 40%-ot, vagyis 60%-ig merül, akkor "használtál" el egy töltési ciklust.

Ezt azért fontos tudni, mert minden akkumulátornak van egy tervezett életciklusa, amit töltési ciklusokban határoznak meg. Például egy iPhone hivatalosan 500 töltési ciklusra van tervezve, egy iPad és MacBook 1000-re, egy átlagos laptop akkuja 300-ra.

Egy akkumulátor akkor számít gyengének vagy rossznak, ha az eredeti kapactiásához képest 80%-nál kevesebbet tud. Ha tehát minden ideálisan működik, akkor a tervezett töltési ciklusok eléréséig az akku legalább 80%-át tudja az újkori állapotának, aztán jöhet a csere.

Erősen felhasználás függő, hogy ki mennyit tölti az eszközeit, de ezek alapján egy telefon akkuja kb. 2 évig működik megfelelően, és így tovább kiszámolhatod a saját felhasználási szokásaid alapján, melyik eszközödtől mire számíthatsz.

Vigyázz az után gyártott töltőkkel!

A gyári töltőket utólag beszerezni nem olcsó, mégis lebeszélnénk az után gyártott töltők használatáról. Ahogy írtuk, töltésvezérlő chippek felügyelik a töltési folyamatot. Ezek figyelik az akku pillanatnyi állapotát, töltöttségi szintjét, hőmérsékletét, és hogy használod-e töltés közben a készüléket vagy sem. Ezen sok adat alapján szabályozza a töltési paramétereket. Egy néhányszáz forintos után gyártott töltő pedig egyszerűen leadja nagyjából azt a feszültséget, amit az eszköz elvár, de semmilyen intelligens elektronika nem dolgozik benne. Ez pedig károsíthatja a készüléked akkumulátorát, de akár a készülék alaplapján lévő töltésvezérlőt is.

Töltsd bátran bármikor az akksidat, de ne használj olcsó után gyártott töltőt!

Ismerős a mondat ugye, hogy "a fiúk a bányában dolgoznak"? A híres mondat természetesen a Hófehérke és a hét törpéből származik. És mit gondolsz, a mai fiatalok szeretnének bányában dolgozni? Modern értelmezésben igen.

Na tisztázzuk, miről is beszélünk, mert ez így zavaros.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Egy kis előzmény.

A különböző generációk sokszor nem értik meg egymást. Pl. aki 1990 előtt született, az tökéletesen tudja, hogy mi az összefüggés egy ceruza és egy magnó kazetta között, míg aki a 90-es évek végén, az azt se tudja, miről beszélünk.

Én magam 32 éves vagyok, és amikor 19 éves koromban a számítógépen weboldalakat készítettem, akkor Nagypapám mindig noszogatott, hogy jó volna már dolgozni végre, és hogy ő amikor ennyi idős volt, már reggeltől estig a földeken dolgozott. Nem értette, hogy az is munka, amit én csinálok, csak egészen más.

Na ehhez képest, most 32 évesen szinte én sem értem, hogy a mai fiatalok számítógéppel bányásznak. Mi van? Mit bányásznak? Pénzt. Péééénzt??? Igen, pénzt bányásznak.

Miféle pénzt lehet bányászni?

Az egész onnan kezdődik, hogy van a Bitcoin. A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amely mögött nem tudni pontosan, hogy ki áll. 2009 óta létező pénz a Bitcoin, a lényege az, hogy anoním módon lehet pénzt küldeni egymásnak az interneten keresztül. Magyarán van egy felhasználói fiókod, amiben láthatod, hogy mennyi Bitcoin-od van éppen a számládon (hasonlóan, amint egy bank online felületén a forintokat). Minden felhasználó rendelkezik egy nagyon hosszú azonosító számmal, és ha pénzt akarsz küldeni valakinek, akkor egyszerűen megadod az ő azonosítóját, és már mehet is az "utalás". Az ő egyenlege nő, a Tiéd csökken. Mindez teljesen titkos módon. Nem lekövethető, hogy kinek mennyi pénze (Bitcoin-ja) van, és az sem, hogy ki kinek utalt Bitcoint. Szuper, ez tehát a fekete kereskedelem melegágya. És ez így is van. Csak a miheztartás végett: a múlt héten 1 Bitcoinért több, mint 3000 dollárt kellett fizetni, magyarán, 1 Bitcoin = 850.000 Ft.

Szóval annyira népszerű az anoním pénz, hogy az értéke olyan magas, mint semmilyen más pénznek. Ha érdekel részletesebben a Bitcoin, akkor a Wikipédiánmég olvashatsz róla.

Oké, de miből lesz ez a pénz?

Hát bányászni kell. Na szóval, az úgy van, hogy van egy eléggé egyszerű, de nagyon nagyon hosszú algoritmus, amit a számítógép kiszámol. Ha végére ér egy számításnak, akkor úgymond kiszámolt egy Bitcoin-t a gép, és ekkor lett egy Bitcoin-od, vagyis kb. 3000 dollárod. Ez marha jól hangzik, sokan csinálják is, de nézzünk a dolgok mögé. Az algoritmus annyira nagyon hosszú, hogy a kiszámítása hónapokba telik. Éppen ezért olyan számítógépeket szoktak összerakni, ami képes egyszerre sok videokártyát lekezelni, így gyorsabban halad a számítás. És ilyen számítógépből szoktak jó sokat lepakolni egymás mellé. És a számítógépek termelik a Bitcoint, vagyis bányásszák.

Vannak gigantikus méretű bányák, ahol rengeteg ilyen számítógép van, és mind Bitcoint termel. Ezekhez már ipari szintű áramellátás szükséges. A sok videokártyás számítógépek nagyon sok áramot fogyasztanak, egy otthoni "bányász" ne lepődjön meg a havi 30-40 ezres villanyszámlán.

Megéri?

Ebben mi nem foglalnánk állást. Egyrészt nem csak Bitcoin létezik, ugyanilyen sémára épülve megjelent már több digitális fizetőeszköz is. Mindegyik más és más algoritmust használ, ezért mindegyiknek más és más típusú videokártya az optimális. Ha tehát nem megfelelő a hardvered, akkor nagyon nem hatékony a bányászat. Olyan, mintha tompa élű baltával mennél fát vágni.

Úgy kell számolni, hogy egy ilyen videokártya bőven 100 ezer forint feletti tétel, és általában 6 db-ot raknak egy számítógépbe (bár már van 13 videokártyát lekezelő alaplap is, kifejezetten bányászoknak). Plusz a számítógép többi része, szóval simán elérheti 1-1 ilyen számítógép az 1 milliós árat, de akár jóval több is lehet.

Néhány számítás szerint ez 3-5 hónap alatt megtérül (még a villanyszámla belekalkulálásával együtt is), de ez szerintünk nem ennyire egyszerű. Vannak bányász társulások is, amikhez csatlakozva hatékonyabb tud lenni a termelés, ekkor a világ különböző pontján lévő "csoporttagok" összeadják a termelésüket, és utána közösen osztoznak a bevételen.

Maradjunk abban, hogy ez egy újabb generáció eszköze, amit egy középkorú átlagos ember kb. annyira tud megérteni, mint a Nagypapám azt, hogy a számítógép előtt ülve is lehet dolgozni. Tehát semennyire.

A dolog közgazdasági oldaláról nem is beszélve. Mert bár nem vagyok közgazdász, de nem tudom elhinni, hogy ha a semmiből generálunk valamit, és amögött nincs érték, az nem csak újabb gazdasági lufi lesz. Talán sokkal nagyobb, mint ami 2008-ban kipukkant.

Neked van bányász ismerősöd?

Biztosan előfordult már Veled is, hogy a számítógép használatával kapcsolatban elakadtál valamiben, és segítségre volt szükséged. Ekkor felhívhatsz valakit, de telefonon keresztül sokszor nehézkes elmagyarázni, mit is kellene csinálni, így vagy nagyon nehezen sikerül megoldani a problémát, vagy egyáltalán nem.

Aztán jön a válasz a telefon másik oldaláról: látni kellene, majd valamikor elmegyek és megnézem, stb. De van egy ennél egyszerűbb és gyorsabb megoldás.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Távoli asztal kapcsolat

Természetesen csak akkor tud működni a mai javaslatunk, ha van internet kapcsolatod, és nem azzal van a baj. Több olyan program is létezik, amit feltelepítve a számítógépedre lehetőséged van átadni a géped vezérlését másnak úgy, hogy ő a Te képernyődet fogja látni. Ül a saját számítógépe előtt, és ha mozgatja az egeret, akkor a Te gépeden mozog a kurzor. Ha gépel a saját billentyűzetén, akkor olyan, mintha a Te billentyűzeteden gépelne. Szóval tényleg teljesen olyan, mintha ott ülne fizikailag a számítógéped előtt, csak éppen lehet, hogy egy másik országban van valójában.

Az egyik legnépszerűbb ilyen program a TeamViewer. Ez egyéni felhasználók számára ingyenes, üzleti célú felhasználóknak viszont fizetni kell érte. Nem is keveset, de ez Téged nem érint, ha nem üzletszerű a felhasználás, akkor ingyenes.

Hogyan működik?

Egyszerűen csak le kell töltened a TeamViewer programot. Ez nem egy túl nagy program, így sok időt nem fog elvinni a letöltés. Egyszerűen csak telepítsd fel. Természetesen a segítséget nyújtó félnek is le kell töltenie és fel kell telepítenie a programot. Ha ezzel megvagytok, és elindult a program, akkor fogsz látni két számsort. Az egyik az azonosító, a másik a jelszó. Az azonosítót diktáld be a másik félnek. Így ő elkezd kapcsolatot létesíteni a Te számítógépeddel. Ekkor elkéri tőle a jelszót, amit szintén adj meg neki. Ha ezt sikeresen megadta, akkor máris átvette a vezérlést a géped felett. Ha végzett, csak bezárja ezt a programot, és máris újra Tiéd a vezérlés.

Biztonságos ez?

Igen. Mivel az azonosító egy egyedi, véletlenül generált számsor ami 9 karakterből áll, így ezt véletlenszerűen kitalálni eléggé nehéz lenne. Mindezen túl pedig ha ezt még sikerül is kitalálnia bárkinek, akkor is még ki kell találnia a jelszót is, ami egy 4 jegyű számsor, mint egy PIN kód. Gondolj bele, a bankkártyádat mindössze egy ilyen 4 jegyű számsor védi.

Továbbá amiatt sem kell aggódnod, hogy akinek hozzáférést adsz, az visszaél vele, hiszen csak akkor férhet hozzá, ha a program fut. Ha bezárod, nem fér hozzá a gépedhez. Miközben a másik a Te gépedben "turkál", Te látod is ezt a folyamatot. Szóval olyan érzés lesz, mintha a géped megbolondult volna, és önálló életre kelt volna. Hozzá sem érsz, mégis mozog az egér, indulnak a programok, stb.

Ha segítségre szorulsz a számítógéphasználattal, bátran használj távoli asztal kapcsolatot.

Manapság mindent okostelefonnal csinálunk. Minek a fényképező? A legtöbb mai modern okostelefon bőven tud olyan minőségű fényképet és videót készíteni, ami egy átlagos felhasználónak elegendő. És különben is! Tudod melyik a legjobb fényképezőgép a világon? Az, amelyik Nálad van akkor, amikor szükséges! Ez pedig hogy-hogy nem, az okostelefon.

De mit ront el szinte mindenki, aki okostelefonnal készít videót? Olvasd el ezt a levelet, és megtudod.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Nem jól tartod a telefont!

Na persze nem arra gondolunk, hogy remeg a kezed és ezért rossz lesz a kép minősége, vagy ilyesmi. Egyszerűen arra, hogy a telefont annak természetes használatából eredően szinte mindenki álló pozícióban tartja, hiszen így használjuk. És ettől a pozíciótól akkor sem nagyon tudunk elszakadni, amikor fotót vagy videót készítünk.

De mi ezzel a baj? Egyszerű. Az, hogy a TV-d a falon fekvő pozícióban van, ahogy a számítógép monitora is fekvő formátumú. Magyarán inkább széles, semmint magas. Márpedig ha Te a felvételt álló formátumban veszed fel, akkor az soha nem fogja a teljes képernyőt kitölteni egy fekvő képernyős megjelenítőn, mint például egy monitor vagy TV. Az egyetlen eszköz, amin jól fogod tudni megnézni és teljes képernyős marad a felvétel, az maga a telefon.

Gondolj bele, mi lenne, ha a mozi filmeket is álló formátumban vennék fel, de Te egy fekvő formátumú TV-n szeretnéd megnézni. Nem lenne élvezhető. A megoldás, hogy amikor videót készítesz, akkor fektesd el a telefont, és úgy vedd fel a videót.

Még néhány apró tipp

Fotózás és videókészítés közben a kijelzőt megbökve választhatsz fókusz pontot. Ha ráböksz valamelyik részére a kijelzőnek, akkor ahhoz képest fogja beállítani a fényerősséget is, vagyis ha pl. túl sötét a kép, akkora sötét részre bökve ki fogja világosítani, ha pedig nagyon beég a kép (túl nagy a fény), akkor érdemes egy fényesebb részre bökni, hogy ahhoz képest állítsa be a fényerőt, így picit sötétíteni fog a képen.

Van olyan, hogy videózás közben van egy olyan pillanat, amit nagyon jó lenne inkább lefényképezni. De hát ugye ekkor épp videózol, tehát a telefon "foglalt". Az iPhone-oknál erre az a megoldás, hogy videózás közben jobb alul van egy exponáló gomb a képernyőn, ha ezt lenyomod, akkor készít egy fényképet is, miközben a felvétel zavartalanul megy tovább. Ez annyiban másabb, mint ha csak kivágnál egy képkockát a videófelvételből, hogy jobb minőségű. Tegyük fel, hogy a videófelvételt "csak" Full HD felbontásban készíted, míg a fotóid mondjuk 3412x1920 képpont méretűek. Ha csak kivágnál a videóból egy adott képkockát, akkor egy 1920x1080 képpont méretű fotót kapnál, míg ha videózás közben készítesz egy fényképet, akkor annak 3412x1920 lesz a felbontása, magyarán jobb lesz a minősége.

Ha eddig függőlegesen tartott telefonnal készítettél videókat, akkor a jövőben ne feledd a levelünket, és tartsd vízszintesen.

Néha előfordul, hogy egyszerre két ablakot kellene nézni a számítógépen. Például akkor, ha az egyikből a másikba szeretnénk adatokat átmásolni. Ilyenkor lehet aztán zsonglőrködni az ablakokkal, hogy hogyan rendezd őket, vagy ide-oda váltani az ablakok között, de ez kényelmetlen.

Mutatunk egy trükköt, ahogy egyszerűbb lesz, oké?

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Split view, vagyis osztott képernyő

Már a Windows 7 óta elérhető ez a funkció, mégis a legtöbb felhasználó nem használja, sőt, azt sem tudja, hogy van ilyen lehetőség. A lényeg, hogy az egérrel "fogd meg" az egyik ablakot (kattints az ablak címsorára, és tartsd nyomva az egér gombját, miközben arrébb húzod, a végén pedig engedd fel a gombot), és húzd a képernyő egyik szélére. Addig húzd, amíg az egér eléri a képernyő szélét (tehát mintha ki akarnád húzni az ablakot a képernyőről). Ekkor fogsz látni egy halvány keretet, ami pontosan a képernyő fele méretű. Ha ekkor felengeded az egér gombját, akkor az ablakot úgy fogja méretezni a Windows, hogy az éppen a képernyő egyik felét töltse ki.

Ekkor fogd meg a másik ablakot is, és azt húzd a képernyő másik szélére, ugyanúgy, mint az előbb is. Itt is meg fog jelenni egy halvány keret, ami a képernyő másik felét jelöli. Ha ekkor felengeded az egér gombját, akkor ezt az ablakot épp a másik mellé fogja tenni, és kitölti a képernyő másik felét.

Így kényelmesen tudsz az egyikből a másikba adatokat átmásolni, vagy egyszerre mindkettőben dolgozni.

A Windows 10-nél már negyedelhető is a képernyő!

Ha Windows 10-et használsz, akkor a fél képernyős ablakok helyett akár negyed képernyős ablakokat is kérhetsz. Lehet pl. 4 ablak, egyenként 1-1 negyed képernyő mérettel, vagy pedig egy fél képernyős, és 2 negyed képernyős, meg persze csak 2 félképernyős is. Itt annyi a trükk, hogy amikor az ablakot elhúzod a képernyő szélére, akkor ha azt a képernyő felső harmadában húzod oldalra, akkor nem csak függőlegesen osztja szét a képernyőt, hanem vízszintesen is és felülre teszi az ablakot, ha a szélső-alsó sávban húzod ki a képernyőről az ablakot, akkor alulra, ha pedig a középső sávban húzod szélre, akkor az előbbi módon a képernyő felére méretezi az ablakot.

A Mac-eseknek se maradnak ki

Ha Mac-et használsz, akkor is van lehetőséged ugyanígy megosztott képernyőre rendezni az ablakokat. Egyszerűen csak kattints és tartsd lenyomva a teljes képernyős nézet gombot az ablaknál (bal felül a zöld kis pötty), és miközben nyomva tartod, mozgasd el az ablakot balra vagy jobbra. A másik oldalra kapásból felkínálja a rendszer, hogy melyik ablakot szeretnéd rendezni, kiválasztod és kész. A Mac-nél a középső határolóvonalat minimálisan tudod balra-jobbra mozgatni, így az 50-50%-os megosztási arányon változtathatsz.

Ha eddig nem használtad a megosztott képernyős nézetet, akkor próbáld ki.