WiFi-t szinte mindenki használ, de szinte senki se tudja, hogy mégis ez hogyan működik, milyen veszélyei vannak, mitől függ, hogy hol van jelerősség és hol nincs, mitől gyors vagy mitől lassú, és biztonságos, vagy sem. Egyáltalán mitől lehet nem-biztonságos?

Ezeket fogjuk most megnézni, és a biztonság-sebesség-hatótáv hármas egymással összefüggésben is van.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mi az a WiFi? "Honnan jön"? Egy kis gyorstalpaló

Csak nagyon gyorsan és röviden: A WiFi a vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációs szabványnak az elnevezése. Számos helyen és formában lehet használni, a legáltalánosabb a lakossági körökben egy WiFi Router (ejtsd: rúter) és valamilyen számítógép (ide értve az okostelefonokat és táblagépeket is) közötti vezeték nélküli adatkommunikáció.

Sokan úgy tekintenek a WiFi-re, hogy a WiFi az internet. Ez közel sem így van, de a többség valóban csak erre használja. Az internet modemen keresztül eljut a router-be, ami vezetékes és/vagy vezeték nélküli kapcsolódást tesz lehetővé különféle eszközök számára. Szóval a router a központ (útválasztónak is hívják), ehhez kapcsolódnak a különféle eszközök kábellel vagy vezeték nélkül, és ezen keresztül érjük el az internetet. Szóval okos kis kütyü.

A WiFi jelet tehát a router "szórja", és erre a WiFi jelre csatlakozunk az eszközeinkkel. De sok minden múlik a beállításokon.

Sebesség

Ott van például a sebesség. Hiába a manapság oly népszerű extra gyors internet előfizetés, hiszen ha a routerünk és eszközeink képessége és/vagy beállításai nem megfelelőek, akkor ennek töredékét használhatjuk. Simán előfordulhat, hogy van egy 100 mbit/mp sebességű internet előfizetésed, simán lehet, hogy a laptopodon már csak 5-10 mbit/mp sebességet érsz el. És mivel lassúnak érzed, kézenfekvő: növelni kell a sávszélességet, és már hívod is a szolgáltatódat, hogy nagyobb sávszélességre van szükség, így előfizetsz a nagyobb csomagra.

Könnyen lehet, hogy néhány beállítás megváltoztatása csodákat művel, legrosszabb esetben a router vagy WiFi kártya csere szükséges.

Beállításoknál érdemes megnézni, hogy amennyiben ún. dual band-es eszközöd van, akkor ne csak a régebbi 2,4 GHz-es frekvenciát használja, hanem a modern 5 GHz-est is, mert ezen jóval nagyobb sebesség érhető el. A másik, hogy a biztonsági beállításoknál érdemes a WPA2 titkosításnál az AES titkosító metódust választani, ugyanis ha automatikusra vagy TKIP-re van állítva, akkor kapásból korlátozza a WiFi sebességét 54 mbit/mp-re, hogy a régi (12 évnél öregebb) WiFi eszközök is tudjanak csatlakozni. Ha ennyire régi eszközeid nincsenek, akkor nincs erre szükséged, válaszd az AES-t, ami ráadásul sokkal biztonságosabb is.

Biztonság

Ha már a biztonságnál járunk. A WiFi hálózatokat azért kell jelszóval védeni, mert aki csatlakozik a WiFi-hez, az a hálózatod tagja lesz, vagyis innentől hozzáfér minden olyan eszközhöz, ami a hálózat tagja. Ha pl. vannak megosztott mappáid a számítógépen (külön jelszavas védelem nékül), akkor azokhoz az adatokhoz hozzáfér bárki, aki a WiFi-re csatlakozik.

Célszerű, ha a WiFi jelszava minél bonyolultabb, hiszen annál nehezebb feltörni. Ezen kívül fontos, hogy megfelelő titkosítási típus legyen kiválasztva (ez manapság a WPA2, azon belül pedig AES titkosítási metódus). Hozzátesszük, hogy manapság már a WPA2 sem feltörhetetlen, de a fejlesztők évek óta fejlesztik a még biztonságosabb WPA3-at, ami hamarosan elérhető lesz.

Szintén növeli a biztonságot, ha használsz vendég hálózatot (már ha a routered tud ilyet). Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a router két külön WiFi hálózatot hoz létre, ahol a "fő" WiFi mindenhez hozzáfér (tehát a hálózat összes eszközét látja), a vendég WiFi viszont csak és kizárólag az internet irányába folytathat kommunikációt, vagyis aki erre csatlakozik, az a hálózat többi tagját nem látja, nem fér hozzá illetéktelenül az adataidhoz. A vendég WiFi-t hagyhatod kódolatlanul is, de akár védheted ezt is jelszóval (természetesen másik jelszót állíts be, mint a fő WiFi hálózatodnál).

Hatótáv

A hatótáv a legnehezebb kérdés. Lehet trükközni olyanokkal, hogy régiónál nem Magyarországot, hanem mondjuk USA-t választani, mert ott elvileg nem annyira szigorúak a sugárzási korlátozások, mint az EU-ban, de ez önmagában nem váltja meg a világot. Tudni kell, hogy bár az 5 GHz-es frekvencia gyorsabb, de kisebb hatótávval rendelkezik, sokkal érzékenyebb a különféle tereptárgyakra, akadályokra.

Szintén a hatótáv ellensége az interferencia. Ha több WiFi router is van a környéken, akkor azok egymást könnyedén zavarhatják. Sőt, a 2,4 GHz-es frekvenciának még a mikrohullámú sütő működtetése is zavart tud okozni. A router beállításainál megadhatod, hogy a router melyik csatornát (channel) használja. Gyárilag általában automatikusra van téve, de ezt megváltoztathatod. Ez a frekvencia változtatását jelenti. Alapvetően marad a 2,4 GHz vagy az 5 GHz, de azon belül minimálisan lehet állítani, hogy pontosan melyik frekvenciát is akarod használni. Ennek a beállításához érdemes feltérképezni a közelben lévő WiFi hálózatokat, hogy kiderüljön, mely csatornákat használják a többiek, és olyan csatornát választani, amelyik a lehető legtávolabb van a többitől.

A hatótáv növelésére használhatsz még nagyobb teljesítményű antennát is, végső esetben pedig jelerősítőt, ami a megfogott WiFi jelet sugározza tovább.

Hol kell beállítani ezeket?

A fentieket a router menüjében kell beállítani, ami közepes szintű számítástechnikai tudást igényel. A legtöbb router esetében a 192.168.0.1vagy a 192.168.1.1címen érheted el ezt a felületet, de ha nem működik, akkor a számítógépeden megnézheted a kapcsolat tulajdonságainál, hogy mi a router IP címe.

Ha bizonytalan vagy a beállításokkal kapcsolatban, akkor inkább ne nyúlj hozzá, mert néhány rossz beállítással bármikor "megszüntetheted" az internetet. Inkább fordulj szakemberhez, de azért jó ha tudod, milyen lehetőségeid vannak.

Neked jól működik a WiFi-d?