A számítástechnikai blog

Ez a blog azért jött létre, hogy szaktanácsokkal szolgáljunk azoknak az embereknek, akik használják a számítógépet, de nem biztos, hogy minden trükköt ismernek, és szeretnék, ha a számítógép használata zökkenőmentesebbé válna.
A blog szerkesztője a MasterMind Számítástechnika

Tetszett? Lájkolj minket!

Tetszett? Még több tanács:

Az internetszolgáltatók sávszélességekről beszélnek, amiket nem tudnak garantálni. A WiFi routereknél gigaherzekről és megabit per másodpercekről hallani, de mégis: mitől lesz gyors az interneted?

Nézzük, mit is jelentenek ezek a számok!

Először is tisztázzuk, mi is az a sávszélesség

A sávszélesség kifejezést az informatikában a csatornakapacitás meghatározására használjuk, ami megmutatja, hogy egy időegység alatt a rendszer hány bit adatot képes továbbítani. Ahogyan a haladás sebessége m/s vagy km/h, úgy az adatátvitel sebessége bit/s, vagy kbit/s, Mbit/s, Gbit/s.

Technikai értelemben egyébként a sávszélesség egy jóval bonyolultabb kérdés, és magának a sávszélességnek sokkal inkább a frekvenciához van köze, az adatátviteli sebesség pedig a sávszélesség kapacitását mutatja, a gyakorlatban viszont a sávszélesség kifejezéssel egyszerűen ez adatátviteli sebességre utalunk.

Képzeld ezt el úgy, mint egy metropoliszba bevezető útszakaszt, amin autók közlekednek. Az autók az adat, az úttest a sávszélesség. Ha az út szélesebb (nagyobb a sávszélesség), akkor ugyanannyi idő alatt sokkal több autó tud áthaladni az úton, mint ha ugyanaz az út keskenyebb lenne.

Ahhoz, hogy ezt át tudd fordítani számítástechnikai gondolkodásra, fontos ismerni a vonatkozó mértékegységeket. Másodpercenkénti időegységben szokás megadni azt az adatmennyiséget, amennyit a rendszer képes átvinni.

Tisztázzuk az adat mértékegységeit

A bit az információ (adat) legkisebb mértékegysége (jele a kis b). A kettes számrendszer értékeit veheti fel, angolul binary digit, innen a bit rövidítés. Egy bitnek két értéke lehet, 0 vagy 1, másképpen igaz/hamis, férfi/nő, van/nincs, be/ki, stb.

8 bit együtt nevezünk 1 bájtnak (jele a nagy B). Innentől pedig ennek ezerszeresei  (pontosabban 1024-szeresei) jönnek, kilobájt (kB), megabájt (MB), gigabyte (GB), terrabájt (TB), stb.

Magyarán ha van egy 16 GB-os pendrive kapacitását úgy is mondhatnánk, hogy:

16 GB, vagy 16 384 MB, vagy 16 777 216 kB, stb.

A többi pedig már egyszerű matek.

Ha adott egy sávszélesség, amit az internet szolgáltatód biztosít számodra, akkor könnyedén kiszámolható, hogy az mennyire is gyors. Ha például van egy 300 Mbit/s sávszélességű internet előfizetésed, akkor ez azt jelenti, hogy a maximálisan elérhető letöltési sebességed másodpercenként 300 megabitnyi, vagyis 37,5 megabájtnyi adat. Ha például egy 200 megabájtos fájlt kell letöltened, akkor ez bő 5 másodpercig fog tartani. Ám ha előfizetsz egy gyorsabb internetre (pl egy 500 Mbit/s sebességűre), akkor ez már csak 3 másodpercet vesz majd igénybe.

De min múlik még, hogy valójában mennyire gyors az internet?

A fenti példa azt mutatja meg, hogy egy-egy előfizetésnél mi az elérhető maximum. De a valóság ettől eltérhet, akár jelentősen is. Egyrészt a szolgáltatók kikötik, hogy a megadott sebesség értékek a maximális értékek, és a garantált minimális sebesség ettől eltérő (pl. 60 Mbit/s). Szóval míg eladni az igen kecsegtető magas sebességgel adják el a csomagot, garantálni csak egy jóval szerényebbet mernek. Tehát könnyen lehet, hogy a csomagod 300 Mbit/s sebességet ígér, de csak 60 Mbit/s a valós elérhető sebesség. Így a fenti példában kiszámolt 5 másodperces letöltési idő rögtön 25 másodpercre ugrik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a szolgáltatód átvág Téged, de akár elképzelhető, hogy a valós sebesség eltér az elméleti maximumtól. Tovább árnyalja a képet, hogy a szolgáltatód azt a sebességet garantálja, amit a modem tud, kábeles kapcsolat esetén. Ha Te otthon az internetre WiFi-n keresztül csatlakozol (pl. okostelefonnal, laptoppal, tablettel), akkor hatással van a sebességre a WiFi sebessége is, hiszen hiába van Neked ultragyors interneted, ha a WiFi hálózat gyenge, és nem képes átvinni azt a nagy sebességet, csak annak töredékét.

A fenti autós példából kiindulva: hiába engedjük be a városba 10 sávon az autókat, ha utána a 10 sávot leszűkítjük 3-ra, a szűkítés miatt a teljes áteresztőképesség lecsökken.

Ráadásul függ még a sebesség attól is, hogy a számítógép (okostelefon, tablet, stb) mennyire gyorsan tudja feldolgozni a fogadott adatot. Ez ugyan nem feltétlenül az adatátviteli sebességre van hatással, mégis ha lassan dolgozza fel az adatokat a számítógéped (telefonod, tableted), akkor ugyanolyan érzésed lesz, mintha lassú lenne az interneted.

Magyarán ahhoz, hogy ténylegesen gyors legyen az interneted, és ezt Te gyorsnak is érezd, fontos a megfelelő internet előfizetés, az előfizetésben biztosított sebességnek megfelelő otthoni WiFi rendszer és WiFi lefedettség biztosítása, valamint a megfelelően gyors eszköz, amin internetezel. Ha pedig lassúnak érzed az internet sebességet, akkor a fentiek közül azt kell rendbe tenni (cserélni), amelyik a sorban a leggyengébb.

 

 

Gyors internetre fel!

Címkék: internet előfizetés internet sávszélesség

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamitastechnikarol.blog.hu/api/trackback/id/tr9516294142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása