Bő 10 évvel ezelőtt megjelentek a lapos televíziók és az áruk is egyre elfogadhatóbb szintre csökkent. A korabeli lapos tévék LCD vagy plazma kijelzővel voltak szerelve, majd megjelentek a LED-nek nevezett kijelzők, végül a Full LED TV-k. A laptopoknál és számítógép monitoroknál kb. ugyanez a helyzet, így kicsit kivesézzük, milyen újításokat hozott az újabb és újabb technológia, és érdemes-e cserélni a régi eszközödet újra.

LCD képernyő

Az LCD kijelzőket már évtizedek óta ismerheted a korai kvarc órákból, számológépek kijelzőjéből, stb. Azok még csak egyszínűek voltak, ahogyan az első generációs mobiltelefonoknál is. Ezeket a kijelzőket hívjuk másképpen folyadékkristályos kijelzőnek. A lényege, hogy kis cellákból áll a képernyő (ezeket a cellákat hívjuk képpontoknak, angolul pixelnek), amikben egy speciális folyadék található, ami elektromos feszültség hatására elszíneződik (feketére, míg alapból átlátszó). A probléma az volt, hogy rossz fényviszonyok között nem volt látható a kijelzőn megjelenített információ, így kitalálták, hogy meg kell világítani a panelt, de ez egy külső megvilágítás volt (általában a kijelző széléről világították meg pár darab pici izzóval).

Később kifejlesztették a színes LCD kijelzőt, ami technológiailag ugyanúgy működött, mint a monochrome társaik, csak a folyadékba ha különböző áramerősséget vezetnek, akkor különböző színűre változik. Ezt ugye cellánként más és más színűre is lehet változtatni, így ha kellően sűrűek (és kicsik) a cellák, akkor kirajzolható egy kép. Igen ám, de ezek rendkívül rosszul látszanának, részben a kis méretnek köszönhetően. Így azt találták ki, hogy a kijelző panelt hátulról megvilágítják, így a hátulról átszűrődő fénynek köszönhetően már jól látható a kép. Tudod, mint este a szobában: ha világít a lámpa, jól belátni kívülről, de sötétben nem.

Ezek a megvilágítások eleinte fénycsővel történtek (hasonló fénycső, mint egy neon cső a lámpákban, csak picike méretben).

Megjegyzés: a laptopoknál a képernyő fényerősségét amikor megváltoztatod, akkor ennek a fénycsőnek a fényereje változik.

Plazma képernyő

Az előbb kiveséztük a képernyők alapvető működését és felépítését, innentől a többi már egyszerű.

A plazma kijelzők pontosan ugyanúgy működnek, mint az LCD, tehát képpontokból állnak, a különbség annyi, hogy itt a cellákban nem folyadék, hanem plazma gáz van, amit szintén elektromos árammal stimulálnak, amitől megváltozik az adott cellában lévő gáz színe. Ez jelentősen több hőt termel a folyadékkristályos társakhoz képest, és drágább technológia is, ezért nem terjedt el olyan széles körben, manapság pedig alig-alig találni ilyen technológiával szerelt képernyőket.

Számítástechnikában sosem volt használatos ez a technológia, jellemzően a nagyobb képernyőméretnél alkalmazták ezt megoldást a mérnökök.

LED kijelző

LED TV. Ismert és nagyon népszerű manapság ez az eszköz, és a számítástechnikában is széles körben előforduló technológia. A neve megtévesztő, hiszen azt gondolná az ember, hogy itt a kijelző ledekből áll, ám ez nem igaz. A kijelző pontosan ugyanolyan LCD technológiájú, mint azt fent is írtuk, a különbség a háttérvilágításban rejlik. Itt nem fénycsővel világítanak, hanem LED-del. Ennek előnye, hogy alacsonyabb fogyasztása van, mint a hagyományos képcsöves háttérvilágításnak (laptopoknál ez hosszabb üzemidőt jelent), és nagyobb színhűséget lehet így elérni, vagyis szebbek a színek.

Full LED kijelző

Ez a hagyományos LED kijelzőnek a továbbfejlesztett verziója, itt a teljes kijelző panel mögött egy LED panel van, ami teljes felületben világítja hátulról a pixeleket. Így rendkívül élethű színeket tudnak megjelenteni, hiszen a fekete tényleg fekete tud lenni (konkrétan azt a területet nem világítják meg hátulról), míg a többi kijelzőnél csak sötét szürke lesz, hisz azoknál a technológiáknál a fekete képpont is meg van hátulról világítva fehér színnel, ami "átsejlik".

Látható, hogy nagyon sok fejlődésen mentek keresztül a képernyők, és őrületes különbség van képminőségben is egy 5-10 évvel ezelőtti monitor és egy új között.