Olyan sok modern kifejezést hallunk és használunk manapság, hogy sokszor már nehéz követni, hogy mi micsoda. Ha csak az internethasználatról beszélünk, ott is több száz kifejezéssel találkozhatunk. Mivel ma már napi szinten használjuk és halljuk ezeket a szavakat, érdemes tudni, hogy mi mit jelent pontosan.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Kezdjük az alapoknál

• IP cím- a számítógépes hálózatok eszközeinek azonosítója. Leggyakrabban az IPv4 formátumú IP címekkel találkozhatunk, ami 0.0.0.0 -tól 255.255.255.255 -ig terjedhetnek. Négy szám pontokkal elválasztva egymástól, 0 és 255 közötti számokkal.
• Fix IP- az internetre csatlakozáskor a Te számítógéped (vagy routered, modemed) is kap egy IP címet, de ez folyamatosan változik, akár minden csatlakozáskor más és más lehet. Ha fontos, hogy máshonnan elérhető legyen a belső hálózatod, akkor jó a fix IP cím, amikor a szolgáltató lefoglal egy címet Neked, így akármikor csatlakozol, ugyanazt a címet fogod kapni. Általában vállalati környezetben célszerű ez a megoldás.
• LAN- Local Area Network, vagyis helyi számítógépes hálózat. Például egy cégnél használt számítógépek által alkotott helyi hálózat, vagy akár otthoni környezetben ha több számítógép van, azok is alkothatnak egy helyi hálózatot. Sok esetben találkozhatsz például egy router beüzemelésénél ezzel a kifejezéssel.
• WAN- Wide Area Network, vagyis nagy kiterjedésű számítógépes hálózat. A routereknél két féle csatlakozási lehetőség van, a LAN és a WAN. A LAN oldalra értelemszerűen a helyi számítógépek kerülnek, a WAN-ra pedig az internetes modem, vagyis oda csatlakoztatjuk az internetes elérést.
• Router- hálózati forgalomirányító eszköz. Egyszerűen a köznyelvben szimplán csak úgy tekintik az emberek, hogy az a WiFi, de ez annál jóval több. A router kapcsolatot létesít a helyi hálózat számítógépei, okostelefonjai és tabletjei, stb, valamint az internet között. Ha például meg akarsz nézni egy weboldalt, akkor a géped "szól" a routernek, hogy Te mit szeretnél megnézni, ő pedig a szükséges csomagokat (adatot, ami az internet felől érkezik) a Te gépedre irányítja. A routerek számos egyéb feladatot is elláthatnak, akár több száz tagból álló számítógépes hálózat rendkívül pontos és részletes szabályozását és irányítását is elláthatja.
• WiFi- vezeték nélküli adatkapcsolat eszközök között. Leggyakrabban router és számítógép vagy okostelefon közötti WiFi kapcsolattal találkozhatsz a hétköznapokban.
• Mbit/s- megabit per másodperc, vagyis annak a mérőszáma, hogy egy másodperc alatt mennyi adatot lehet elérni. Leggyakrabban internet előfizetéseknél vagy hálózati témáknál lehet találkozni vele, ez mutatja meg például az internet kapcsolat letöltési vagy feltöltési sebességét. (1 megabájt = 8 megabit)
• Letöltési sebesség- azt mutatja meg, hogy egy adott képet, videót, stb-t milyen gyorsan tudsz letölteni az internetről. Minél gyorsabb az interneted (vagyis minél több Mbit/s  a letöltési sebességed), annál gyorsabban tölthetsz le tartalmakat. Például egy 4 GB-os film letöltése 30 Mbit/s internetkapcsolat esetén kb. 18 percig tart, egy 500 Mbit/s sebességű internetnél bő alig több, mint 1 perc.
• Feltöltési sebesség- azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan tudsz adatot felölteni az internetre. A feltöltés az, amikor egy adatot a Te gépedről akarsz elküldeni. Például egy email, YouTube-ra vagy Facebookra videó feltöltés, stb. Az internet szolgáltatók külön sebességet szoktak megjelölni letöltési sebességként és külön feltöltési sebességként.
• Sávszélesség - összefoglaló néven így hívjuk a letöltési és feltöltési sebességet. Fontos különbséget tenni a névleges (amit a szolgáltató hirdet) és a garantált sávszélesség között. A garantált sávszélesség az, amit a meghirdetett csomag esetén minimum biztosít a szolgáltató. H pl. azt reklámozza: 300 Mbit-es internet, kis betűvel írja, hogy ez csak a letöltésre igaz, a feltöltési sebesség 75 Mbit/s, a garantált pedig 100 Mbit/s letöltés és 30 Mbit/s feltöltési sebesség. Ilyen esetben a felhasználó ha csak 100 Mbit/s sebességet ér el, akkor nincs jogalap reklamációra.
• www- a World Wide Web rövidítése. Az interneten egymással összeköttetésben álló dokumentumok, amiket weboldalaknak hívunk. A domain nevek előtti www. innen jön.
• Domain- Minden domain név valójában egy szerver IP címére mutat, de ezt az IP címet megjegyezni nehéz lenne, ezért találták ki a domain nevet, amit könnyű megjegyezni. Például a böngésződbe beírod a 157.240.1.35IP címet, akkor ugyanúgy a Facebook jön be, mintha a www.facebook.comcímet írtad volna be. A Gmail IP címe 216.58.214.197, tehát elvben írhatsz egy emailt a sandorvagyok@gmail.com címzett helyett a sandorvagyok@216.58.214.197 címre is, de eléggé agybeteg dolog lenne mindenféle számsort megjegyezni.
• DNS- a Domain Name System rövdítése, magyarul tartománynévrendszernek hívják. Az említett domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címeket tárolják, vagyis itt tárolják, hogy a világon bármelyik domain névhez milyen IP cím tartozik, ami alapján valójában beazonosítható a cél szerver.
• URL- Uniform Resource Locator rövidítése, magyarul webcímnek hívhatnánk. Annyiban különbözik a domain névtől, hogy míg a domain név önmagában egy név és mögötte a .hu, .com, .de, .co.uk, stb., addig a webcím (url) az általában www-vel kezdődik, és a .hu stb. után per (/) jelekkel tagolva az elérési útvonala a konkrét képnek, vagy weboldalnak.
• html, php- általában a webcímekben találkozhatsz ezekkel a fájl kiterjesztésekkel, ezek a weboldalak fájlkiterjesztései.
• http- Hyper Text Transfer Protocol rövidítése, magyarul információátviteli protokoll. A webcímek előtt találkozhatsz ezzel a kifejezéssel.
• https- biztonságos (secure) http, vagyis ugyanazt a célt szolgálja, mint a http protokoll, csak tanúsítványokkal igazolt kódolt formában küldi az adatokat a kiszolgáló és a kliens között, így lényegesen biztonságosabb fontos információk továbbításánál. Például jelszavak, banki adatok továbbításánál lehet fontos.
• E-mail- elektronikus levél, a hagyományos postai levelet helyettesítő elektronikus levél. A címzettek formátuma email@domain.hu formátumú, magyarán a @ (kukac) utáni rész azonosítja a szervert (az email szolgáltatóját, pl. céges domain, vagy Gmail, Freemail, ilyesmi), a @ előtti pedig az adott szerveren (email szolgáltatónál) a konkrét felhasználót.

Akkor mostmár mindent tudunk!

Nem, közel sem. Egyrészt ezek a rövid magyarázatok eléggé kivonatosak, közel sem alaposan specifikáltak, hiszen akkor egy-egy kifejezésről lehetne írni külön-külön hírlevelet. Másrészt az internet, mint világ méretű hálózat rendkívül összetett, rengeteg olyan kommunikációs szabvánnyal, tulajdonságokkal, protokollokkal, port számokkal, port típusokkal, és sorolhatnánk a végtelenségig, amit ismerni egy átlag felhasználónak teljesen felesleges. De még egy profinak se nagyon szükséges.

Talán sikerült nem kihagyni a legfontosabb alapfogalmak közül lényegeset, így amivel találkozhatsz, arról most már nagyjából tudhatod, hogy mit is jelent.

Reméljük kicsit tisztába tudtuk tenni ezeket a gyakran használt fogalmakat