Az előző bejegyzésben megnéztük, milyen típusú kijelzők vannak, most nézzük meg azt is, mitől lesz egy képernyőn szebb vagy kevésbé szép a kép.
Mitől lesz szebb a kép?
Mindegyik technológiára igaz, hogy a kép annál szebb, minél nagyobb a felbontás (vagyis több képpontból áll a kép), és minél nagyobb a színmélység (vagyis többféle színárnyalat megjelenítésére képes a kijelző). A felbontást úgy szokták megadni, hogy a vízszintes képpontok száma szorozva a függőlegesen található képpontok számával. Például: 1920×1080, ez azt jelenti, hogy 1920 képpontból áll vízszintesen a kijelző, és 1080-ból függőlegesen. Ezt a felbontást hívjuk Full HD felbontásnak (a HD jelentése: HighDefinition, vagyis magas felbontás), TV-knél és legalább 22"-os monitoroknál ez már alapelvárás. A laptopok többsége, és a 19"-os monitorok jelentős része is az úgynevezett HD, vagyis 1366×768-as felbontással van szerelve.
Képpontsűrűség (PPI)
A valóság azonban az, hogy egy 82 cm-es TV-n sokkalszebbnek fog látszani a Full HD felbontás, mint egy 160 cm-esen, ez pedig annak köszönhető, hogy ha azonos képpont szám nagyobb felületet fed le, ez csak akkor lehetséges, ha a képpontok mérete illetve a köztük lévő távolság nagyobb. Az éles képet tehát a valóságban nem is a felbontás, hanem a felbontás és a képernyő méretének viszonya adja meg. Ezt a képpontsűrűséget hívják PPI-nek, vagyis pixel per inch (azt mutatja meg, hány képpont van egy inch-nyi hosszon, azaz 2,54 cm-en).
Az okostelefonok terjedésénél az Apple élenjáró volt abban, hogy először ők vetettek be retina kijelzőt. Ez az elnevezés azt takarja, hogy a kijelzőn a képpontsűrűség olyan magas, hogy az emberi szem képtelen megkülönböztetni egymástól a pixeleket. Egyszerűen nem lehet látni a képpontokat külön-külön, míg egy normál kijelzőn igen (nézd csak meg közelről! Látod a "rácsokat"? Ha nem, itt van kinagyítva). Ez látszólag nem is fontos, hisz a hagyományos kijelzők is nagyon szépek, ám mégis miután hozzászoksz a forradalmi képminőséghez, utána már egyértelműen rosszabbnak fogod látni/érezni a hagyományos kijelzőket.
Steve Jobs anno azt mondta a retina kijelző bemutatásakor, hogy a kritikus határ, amennyi felett az emberi szem nem látja a képpontokat, valahol 300 képpont per inch körül lehet, tehát ami kb. 300 PPI-nél sűrűbb, azt már tökéletes képnek fogod látni, nem látszanak a képpontok.
A színmélységen, felbontáson és a képpontsűrűségen kívül fontos még a kontraszt is.
A kontraszt
A kontraszt mutatja meg a részletgazdagságát a képernyőnek. Ennek az értéke a legfényesebb és a legsötétebb képpont fényerejének hányadosa.
Az elmosódás jelensége a válaszidőtől függ.
A válaszidő
Egy monitor válaszidejét ezredmásodpercekben (millisecundum, ms) adják meg. Egy képpont fényerejének megváltozásához szükséges időt jelzik így. Ha ez az érték lassú (több, mint 5 ms), akkor a gyors képváltásoknál elmosódhat a kép. A mai kijelzők esetében az 5 ms körüli érték az elfogadott, és 2 ms körül vannak a jobb kijelzők képfrissítési mutatói.
Összesítés
Ha igazán szép képet szeretnél, akkor válassz minél nagyobb színmélységű, felbontású (képpontsűrűségű) és kontraszttal rendelkező monitort, aminek minél alacsonyabb a válaszideje.
Kiegészítés ínyenceknek:
Természetesen egy monitor számos egyéb tulajdonsággal is rendelkezik, a fenti összesítés egy egyszerűsített kivonat, hogy mindenki számára érhetőek legyenek a legszükségesebb paraméterek. Azok, akik jobban bele akarják ásni magukat a dologba, még figyeljenek ezekre a tulajdonságokra is:
- színkalibrált-e a monitort (ez grafikusoknál fontos, hogy valódi színeket mutasson a monitor)
- fényerő: ez a háttérvilágítás erősségét mutatja meg
- látószög: milyen betekintési szögből látható a monitoron megjelenített kép. Két paramétere van: vertikális és horizontális látószög.
- monitoroknál a csatlakozó fajták: D-SUB, DVI, Display port vagy HDMI csatlakozással szerelik a monitort?
