A számítástechnikai blog

Ez a blog azért jött létre, hogy szaktanácsokkal szolgáljunk azoknak az embereknek, akik használják a számítógépet, de nem biztos, hogy minden trükköt ismernek, és szeretnék, ha a számítógép használata zökkenőmentesebbé válna.
A blog szerkesztője a MasterMind Számítástechnika

Tetszett? Lájkolj minket!

Tetszett? Még több tanács:

A két héttel ezelőtti levelünkben szó volt az autózás és az informatika összefonódásáról. Most bemutatjuk, hogy milyen egy modern fűtésrendszer, amit informatika vezérel. Előre szólunk: okos, telefonról vezérelhető, komfortos és gazdaságos.

Érdemes elolvasni ezt a levelet?

Mit tud?

Kezdjük a legfontosabbal. Az alapvető lényeg, hogy egy nagyobb épület esetén könnyedén megvalósítható legyen, hogy minden szobában megfelelő legyen a hőmérséklet (főleg, ha az tagolt, és a helyiségek fekvése miatt teljesen más a termodinamikája 1-1 külön szobának). A megfelelő alatt azt értjük, hogy se túl magas, se túl alacsony.

Ha ez megvan, akkor az sem árt, ha ezt nem minden szobából külön-külön kell állítgatni és vezérelni, hanem egy központi vezérlőről megoldható a dolog.

Nézzük az extrákat! Most figyelj!

Na innentől jön az "okos" része a dolognak. Ez pedig nem más, mint a telefonról vezérlés. Ehhez mindössze az kell, hogy a központot elérd interneten keresztül (vezetékes vagy WiFi-s kapcsolat a vezérlő és a router között).

Ha ez megvan, akkor jönnek az igazán nagy csodák. Kezdjük ott, hogy ezek a rendszerek tanulnak, vagyis figyelik azt, hogy hány fokról hány fokra mennyi idő alatt melegszik fel 1-1 külön szoba (hívjuk őket zónáknak). Így tudni fogja, hogy ha Te délután 5 órára szeretnél mondjuk 22 fokot a nappaliba, akkor adott külső hőmérséklet és adott zóna hőmérséklet esetén hány órakor kezdjen el fűteni. Képes arra, hogy interneten keresztül figyelje az időjárásjelentést is, és akár ennek figyelembevételével módosíthat az előre kitalált programon.

Persze akár azt is megtaníthatod neki, hogy ha a család elutazik, akkor vegye le minden helyiség hőmérsékletét 3 fokkal. Többel nem érdemes, mert gazdaságtalanná válik a visszafűtés, de ez még gazdaságos. És hogy honnan tudja, hogy elutaztatok? Nem feltétlenül kell megadnod neki. Egyszerűen a telefonod majd szól a rendszernek, ha pl. 50 km-es körzeten kívülre kerül az otthonodtól, és máris átáll gazdaságos módra. Természetesen ahogy közeledsz haza, vissza is fog állni a megszokott programra és meleg lesz mire hazaérsz.

Az okostelefonod vagy tableted segítségével ugyanis teljesen kontrollálhatod a fűtést akár otthon vagy, akár interneten keresztül a világ bármely pontjáról. 

Szeretnéd tudni síeléskor, hogy mennyi otthon a külső hőmérséklet, vagy egy-egy zónában hány fok van? Nem probléma. Szeretnéd elindítani a fűtést amikor elindultál haza? Ez sem gond. Természetesen mindegyik zóna hőmérsékletét külön-külön láthatod és állítgathatod.

Mi kell hozzá?

Ha radiátoros fűtésed van, akkor egyszerűbb a helyzet. A rendszer nem túlzottan bonyolult. Kell egy zónamenedzser, ami egy tablet szerű eszköz. Ezen kívül a radiátorokra kell egy termosztátos szelep, ami vezeték nélkül tartja a kapcsolatot a "központtal". A zónamenedzserben ezeknek a termosztátos szelepeknek tudsz nevet adni, így tudod beazonosítani, hogy melyik zóna melyik helyiségben van. Az egyik pl. a nappali, a másik hálószoba, a harmadik pedig a fürdő. Amikor egy zóna kéri a fűtést, akkor csak az a szelep van nyitva, a többi pedig zárva.

A padlófűtés esetén kicsit összetettebb a helyzet. Itt is szükség van minden zónában egy-egy hőérzékelőre vagy termosztátra, valamint egy zónamenedzserre is. Viszont itt szükséges még a padlófűtés osztójához egy központi fűtésköri zónavezérlő, és a padlófűtés köreire ún. termoelektromos szelep. A fűtésköri zónavezérlőt ezekkel a termoelektromos szelepekkel kell összekötni, a zónamenedzser pedig ezt a szelepvezérlőt irányítja.

Padlófűtés esetén tehát úgy néz ki a folyamat, hogy egy zónában lévő termosztát vagy hőérzékelő jelzi a központnak, hogy fűteni kellene és a fűtésköri zónavezérlő elindítja a kazánt és a szivattyút, valamint az érintett zónához tartozó szelepeket kinyitja. Ha elérte a kívánt hőmérsékletet, akkor a zóna leáll, és ha nincs más zónában fűtésigény, akkor a szivattyú(k) és a kazán is leáll.

Mitől lesz ez gazdaságos?

Egyrészt azért, mert nem lesz túlfűtve egy helyiség sem. Nincs olyan helyzet, hogy ahol a termosztát van, ott ugyan még csak 22 fok van, de valamelyik szobában már 24, mert mondjuk oda besüt a nap. Másrészt azért, mert ahogy egy heti programot össze lehet állítani egy hagyományos programozható termosztátnál is, itt zónánként külön-külön lehet összeállítani a programot. Magyarán napközben pl. alacsonyabb hőmérsékletet kérsz a hálószobában és a fürdőben, mert azt nem használod. Estére viszont hiába csak 22 fokot szeretnél a házba, a fürdőbe és a gyerekszobába mondjuk 25-re állítod a fűtést, hogy ne fázzon meg a gyerek.

Az optimalizált fűtési igényeken túl azért is gazdaságos a fűtés, mert gyakori, hogy az ember napirendje vagy programja eltér a megszokottól. Ilyenkor pedig feleslegesen megy a fűtés az üres házban, viszont ezt távolról felül tudod bírálni, ha nem vagy otthon.

 

Egy okos fűtési rendszer gazdaságos és nagyon kényelmes. És természetesen ma már ez is jelentős részben számítástechnika.

Címkék: smart home okosház

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szamitastechnikarol.blog.hu/api/trackback/id/tr8912974606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása